Megszólalt a vonat elé lépő 11 éves kislány nagypapája: így érzi most magát a gyermek

Vannak biztató jelek a Gyürén vonat elé lépő 11 éves Hanna állapotával kapcsolatban. A kislányt huzamosabb ideje fizikailag és lelkileg is bántalmazták az iskolatársai. Az őt nevelő nagyszülők hiába beszéltek a tanárokkal, a helyzet nem változott. A diák vasárnap ebéd után kiment sétálni a házuktól nem messzire levő, éppen a vasút mellett húzódó almásba és kukoricásba, ahol elbújva megvárta a vonatot, majd a szerelvény elé lépett. Hiába fékezett azonnal a járművezető, a gázolást nem sikerült elkerülnie. A gyermeket életveszélyes állapotban, mentőhelikopterrel szállították kórházba.

Kicsit jobban van

A kislány nagypapája a Borsnak elmondta: a kislány súlyos láb- és fejsérüléseket szenvedett, több műtéten átesett. Az orvosok küzdenek az életéért.

„A legfontosabb, hogy a koponyáját rendbe hozzák, hogy ne legyen maradandó károsodása. Bízom benne, hogy Hanna teljesen felépül” – fogalmazott a nagypapa.

Egy másik közeli hozzátartozó a lapnak kinyilvánította: egy ideig nem szeretne további nyilatkozatokat tenni, de annyit elmondott, hogy a kislány némiképp jobban van, javul az állapota. Hogy ez pontosan mit jelent, arra nem tért ki. 

A legérzékenyebb kor

Makai Gábor klinikai szakpszichológus a Ripostnak elmondta: nem csak a fizikai bántalmazás képes károkat okozni, hanem a pszichikainak is súlyos romboló hatásai lehetnek.

„A 11 éves kor a serdülőkor kezdete. Ez eleve egy szenzitív időszak. Ilyenkor jelenik meg az identitásválság, a gyermek keresi a helyét a világban, a fejében pedig folyamatosan jelen van a „ki vagyok én?” kérdése. Ez azt eredményezi, hogy a gyermek még fogékonyabb a bántalmazásra. Megjelenhet a serdülőkori depresszió, egy súlyos érzelmi zűrzavar” – fogalmazott lapunknak Makai Gábor. „Sajnos egyesek hajlamosak kevésbé komolyan venni, ha azt látják, hogy valakit csúfolnak, kirekesztenek, megszégyenítenek. Az áldozat ezeknek pedig passzív elszenvedője, és egy idő után akár azonosulhat is a ráaggatott címkékkel. Ennek következménye, hogy megpróbálja magát megvédeni, és elkezd befelé fordulni. Ebből következik, hogy egyre kevésbé kerül kapcsolatba a külvilággal, vagyis izolálódik” – magyarázta a szakember.

A klinikai szakpszichológus hozzátette: a lelkileg bántalmazott gyermeket a bizonytalanság, a kilátástalanság érzése árasztja el, és maga alá gyűri a feszültség, a depresszió. Az eduline oldal adatai szerint minden tizedik gyereket hetente többször, további 5 százalékot hetente bántalmaznak az 5–8. osztályosok körében végzett vizsgálat szerint.

„Ez egy folyamat, vagyis nem egyik napról a másikra alakul ki. A bántalmazott állandó készenléti állapotba kerül, hiszen tudja, bármikor ismét megszégyeníthetik. Azt látja, hogy nem tud a helyzetből szabadulni, nem képes a problémával megküzdeni. A huzamosabb ideig tartó bántalmazás azonban kétségkívül öngyilkossághoz vezethet. Ez egyfajta kilépés. A sértett mozgósítaná az erőforrásait, de eszköztelennek érzi magát. Az öngyilkosság egy megküzdési stratégia, aminek célja, hogy a bántalmazott csökkentse a belső feszültségét” – zárta Makai Gábor.

Ránk csapták a telefont

Természetesen a Bors ismételten megkísérelte az indokolt kérdéseket feltenni a helyi Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola vezetőjének. A dolgozó, aki a telefont felvette, megkérdezte, ki telefonál. Mikor megmondták az igazat, közölte, hogy megkeresi a tagintézményvezetőjét, majd közel egy perces várakozás után rájuk csapták a telefont.

Megkeresték az iskolát fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget is, de lapzártájukig nem reagáltak megkeresésükre.