Összeroppanhat az Európai Unió gazdasága

„Az Európai Unió szankciói érvényben maradnak, az EU továbbra is határozottan fellép Oroszországgal szemben, ebből nem engedünk”

– jelentette ki Ursula von der Leyen, múlt szerdán Strasbourgban, az unió helyzetét értékelő éves beszédében.

Csütörtökön Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője be is jelentette, hogy újabb büntető intézkedésekre számíthat Moszkva.

Brüsszel optimizmusát a szankciókról azonban egyre több helyről cáfolják meg. Már a Wall Street Journal is elismerte, hogy az európai energiaválság egyik nagy nyertese az amerikai gazdaság, mert az egekbe szökő gázárak miatt egyre több Európai nagyvállalat dönt úgy, hogy az Egyesült Államokba helyezi át termelését.

A készülő újabb büntetőintézkedés-csomag lenne immár a 8-ik, amivel Brüsszel Moszkvát az ukrajnai háború befejezésére akarja kényszeríteni. A magyar kormány az előzőeket az uniós egység miatt megszavazta.

Szijjártó Péter az amerikai CNN-nek adott szombati interjújában vissza is utasította azt a vádat miszerint Magyarország inkább Oroszország oldalán állna.

Mi, magyarok, már a kezdetektől fogva elítéltük ezt a háborút, és eddig nem vétóztunk meg egyetlen szankciós csomagot sem – mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter.

„Azt azonban egyértelművé tettük, hogy semmiképpen sem fogjuk az ország energiaellátását kockára tenni. Az energiaellátás Európában, különösen Közép-Európában egy földrajzi és infrastrukturális kérdés és jelenleg fizikailag lehetetlen az ország biztonságos olaj- és gázellátását az orosz források nélkül megoldani – tette hozzá Szijjártó Péter.

Azt ígérték, hogy ezek a szankciók Oroszországnak fognak fájni, nem az európai embereknek – jelentette ki Orbán Viktor Balatonalmádiban, a FIDESZ-KDNP frakcióülésén, a Magyar Nemzet tudósítása szerint.

Szankciók nélkül az árak megfeleződnének, az infláció csökkenne, Európa gazdasága újra erőre kaphatna és elkerülhetné a fenyegető recessziót – idézi a lap a miniszterelnököt, aki hangsúlyozta: Ezért a szankciókat minél hamarabb vissza kell vonni.

„Európában a magyarok lesznek az elsők, akik elmondhatják az energiaszankciókról a véleményüket” – jelentette ki Kocsis Maté, a FIDESZ frakcióvezetője Balatonalmádiban.

Továbbá kiemelte: „Tudni fogjuk, hogy mit gondolnak a magyarok a szankciókról, a másik, hogy az európai vitákban, azokban a vitákban, amelyek a szankciók, az energia szankciók megszüntetéséről szólnak majd, vagy a mi szándékaink szerint arról szólnak majd, abban tudunk Európában egyetlenként hivatkozni az európia polgárok esetében a magyar polgárok álláspontjára.”

Elmondása szerint a magyar álláspont világos, és ebben a frakciók is egyetértenek, az őszi ülésszak alatt azon kell dolgozni, hogy ne legyenek energiaszankciók.

Hortay Olivér a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágvezetője az M1-nek elmondta, hogy a küszöbön álló nyolcadik szankciós csomag kapcsán az a nagy kérdés merül fel, hogy a gázszállításokat valamilyen módon érinti-e az új intézkedéscsomag.

Hangsúlyozta:

„Az Európia Bizottság már lényegében a háború utáni hetek óta azon dolgozik, hogy teljeskörű energiaembargót vessen ki az Európai Unió Oroszországra. Van néhány tagállam, közöttük Magyarország, ami már nagyon korán jelezte, hogy ennek katasztrofális gazdasági és társadalmi következményei lennének. A vita lényegében azóta tart.”

Az elemző többek között arra is rámutatott: Ursula von der Leyen múlt heti évértékelőjéből kiderült, hogy az Európia Bizottság még mindig nem hajlandó elengedni ezt a javaslatát. Azt mondta: az Európai Bizottság továbbra is azt vizsgálja, miként lehetne bevezetni a gázár-plafont, ami valójában egy közvetett szankció, ugyanazt eredményezné, mint egy gázembargó, az orosz szállítások teljes megszűnését.

Az európai politikusok, fogyasztók és vállalkozások érthető módon arra összpontosítanak, hogyan vészeljék át a zord telet. De senki ne áltassa magát azzal, hogy tavasszal véget ér a kontinens gázválsága – írja elemzésében a Reuters. 

Az energiaszűkösség több éves probléma, amely szegényebbé és kevésbé versenyképessé teszi Európát, miközben a régiót magasabb államadósságba sodorja. Nem csak a rövid távú árak szárnyalnak. A gáz ára idén télen megawattóránként (MWh) 215 euró körül mozog, ami hétszer magasabb, mint egy évvel ezelőtt. És a jövő télen szállított gáz még mindig közel 200 euróba kerül MWh-nként. Sőt, hogy az EU rávegye az észak-afrikai gázszolgáltatókat a termelés fokozására,  hosszú távú, magas áron kötött szerződéseket kell vállalnia, miközben az orosz import kiváltására drága vezetékeket és egyéb infrastruktúrát épít. Az európai vezetők felgyorsítanák a zöld energia bevezetését, de mivel Amerika és Kína is növeli a megújuló energiaforrásait, a szélerőművek és a napelemmezők építése nem lesz olyan olcsó, mint korábban.
Mindez rontja Európa versenyképességét. Az eurózóna, amelynek korábban nagy kereskedelmi többlete volt a világ többi részével szemben, most többet importál, mint exportál. Az euró és a font 10, illetve 13 százalékos mínuszban van az amerikai dollárhoz képest idén eddig. A leértékelés szegényebbé teszi Európát, és önmagában nem fogja megmenteni az olyan energiaintenzív iparágakat, mint az acél-, vegyipar és papíripar, amelyek már csökkentették a termelést. 
Valóban nehéz idők várnak az uniós polgárokra – és nem csak ezen a télen. Az Ukrajnában zajló  elhúzódó háború miatt már a 2024. évre és az azt követő évekre vonatkozó határidős ebergiapiaci árak is emelkednek. Ez kereskedelmi szempontból igazi katasztrófa az európai gazdaságok számára. 

Az elmúlt hónapok gázárnövekedésének okaival Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője is foglalkozott. A szakember közösségi oldalára feltöltött videójában úgy vélekedett, hogy Európa oldaláról nézve világosan látszik, hogy a szankciók nem működnek. A szankciókat el kell törölni, mert azok elviselhetetlenül nagy terhet jelentenek közösségünknek. A szakértő úgy számolt, ha ma Európában gázt vásárolunk, az ár kétharmadában a szankciók költségeit kell megfizetnünk.Az pedig aligha lehet a megoldás, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a megemelkedett energiaárakkal kapcsolatban mondott, hogy a kifizethetetlen rezsiszámlákat a fogyasztók küldjék Moszkvába, "hogy azokat fizessék ki ők".

Egyre nagyobb gondot okoz a szankciók miatt elszabadult infláció és az energiaárak növekedése a német vállalkozásoknak is. Évszázados múltú cégek kénytelenek bezárni, mert a megnövekedett költségeket már nem tudják a vásárlóikra hárítani. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a pékségek, amik az átlagnál jóval több energiát fogyasztanak .

Mintegy ötmilliárd koronás (273 milliárd forint) gazdasági támogatási csomagot hagyott jóvá pénteken a dán parlament annak érdekében, hogy enyhítsen a növekvő energiaárak jelentette terheken.

A koronavírus-járvány, valamint Oroszország Ukrajnai elleni háborúja miatt Európa többi országához hasonlóan Dániában is jelentősen nőttek az energiaárak, a kormány a lakosság anyagi terhein egyebek között a kisgyerekes családoknak szánt készpénzjuttatásokkal és adócsökkentéssel igyekszik enyhíteni.

Koppenhága korábban már hasonló készpénzjuttatásokat hagyott jóvá az idősek számára, és maximalizálta a bérleti díjakat a következő két évre.

A dán jegybank viszont arra figyelmeztetett, hogy a magas energiaárak elleni adócsökkentés csak még magasabb árakat eredményez, s nincs jó hatással az energiatakarékosságra sem.

Nicolai Wammen pénzügyminiszter mindazonáltal leszögezte, az intézkedések nem növelik az inflációt, a kormány döntését pedig gazdaságilag észszerűnek nevezte.

Egyre nagyobb a bizonytalanság és a düh Németországban – ezzel a címmel közölt cikket a der Spiegel. A lap egy felmérést készített, amelyben arról kérdezték az embereket, hogy milyennek látják a jelenlegi helyzetüket. A többség negatívan nyilatkozott: 42 százalék számolt be bizonytalanságról, 33 százalék tehetetlenségről és alig 5 százalék gondolja úgy, hogy biztonságban van. A portál megjegyzi: a drasztikusan növekvő infláció és energiaárak miatt a németek sötéten látják a jövőt.

Egy másik kutatás szerint a németek 65 százaléka tart attól, hogy tömeges tüntetések és zavargások lehetnek az energiaválság miatt – közölte a Magyar Nemzet. A lap azt írja: az ellenzéki AFD hívhatja utcára az elégedetlen embereket. A jobboldali párt ugyanis az egyetlen, amely ellenzi az Oroszországgal szemben kivetett szankciókat.

Az elmúlt hetekben több demonstráció is volt Németországban. Ezrek tiltakoztak a német kormány elhibázott energiapolitikája miatt Berlinben és Lipcsében is.

„Tiltakozom a magas infláció miatt, szerintem az extraprofitból származó adóval segíteni kellene az egyszerű emberek életén. Ársapkát kellene bevezetni az üzemanyagra és csökkenteni kellene az adókat”

– mondta egy demonstráló.

Németországban egy év alatt 78 százalékkal emelkedett a rezsiszámla, az embereknek pedig már az étkezés és a fűtés között kell választaniuk. A német közüzemi hálózati felügyelet arra kérte a lakosságot és a vállalatokat, hogy csökkentsék a fogyasztást. Csakhogy emiatt több nagyipari cég termelése is jelentősen visszaesett. A Financial Times arról ír, hogy az energiaválság miatt nehéz helyzetbe kerültek a német toalettpapírgyártók. Ezért több higiéniai termék is tartósan hiánycikk lehet.

„Eddig három segélycsomagot, három tehermentesítő csomagot bocsátottak útjára Németországban. De egyelőre az is kérdés, hogy a harmadik csomag esetében a 65 milliárd eurót ki fizesse, a kormány vagy a szövetségi tartományok. Ezzel párhuzamosan a Bundesnetzagentur a hálózati ügynökség vezetője többször nyilatkozta, hogy

télen várhatók gáz- és áramkimaradások Németországban és nem titok az sem, hogy 2023-ra újabb árrobbanásra lehet számítani”

– közölte az M1 Híradóhelyszíni tudósítója.

Németország ennek ellenére továbbra is kitart az Oroszországgal szembeni szankciók mellett, és igyekszik megoldásokat találni az energiaválságra. Olaf Scholz német kancellár az Egyesült Arab Emírségbe látogatott, hogy cseppfolyósított földgázzal pótolja a kieső orosz gázt.

„Fontos kérdésekről tárgyaltunk, szeretnénk elmélyíteni a két ország energetikai kapcsolatait. Szaúd-Arábiából eddig is importáltunk fosszilis erőforrásokat és a jövőben szeretnénk, hogy lehetőség nyíljon a hidrogén nagyarányú felhasználására is Németországban” – fogalmazott.

A Németországba irányuló orosz gázszállítás hetek óta akadozik.

A Gazprom augusztus végén karbantartásra hivatkozva leállította az Északi Áramlat 1-es vezetéket, néhány nappal később pedig Moszkva azt közölte: a szállítás addig nem tud újraindulni, amíg érvényben vannak a nyugati szankciók.