Voltaképpen mit ünnepelünk augusztus 20-án?

Több dolgot is ünnepeltünk ezen a napon az elmúlt évtizedekben. Volt egyházi ünnep, államalapítási ünnep, a kenyér ünnepe, szocialista államalapítási ünnep, nemzeti ünnep, az alkotmány napja, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, míg végül Magyarország születésnapja lett.

Korábban augusztus 15-én ünnepeltünk

I. István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. Ezen a napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén pedig a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon is halt meg.

Ezért tették át augusztus 20-ra

I. István halálának évfordulóját Szent László király tette át augusztus 15-ről 20-ra, mert ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.

Később egyházi ünnep lett

I. Nagy Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. XI. Ince pápa rendelete értelmében az egész katolikus világ minden évben megemlékezik Szent István ünnepéről, amit 1969 óta augusztus 16-án tartanak.

Majd nemzeti ünnep lett

Mária Terézia az 1770-es években a pápa hozzájárulásával elrendelte, hogy szent király ünnepe, augusztus 20., Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét,, a Szent Jobbot, amit attól fogva minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

Volt, hogy nem ünnepeltük

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Végül 1860-ban ismét megünnepelhettük ezt a napot. 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánították, 1895-től pedig címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.

Majd ismét nemzeti ünnep lett

Az 1938. augusztus 18-án, a Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeülő Országgyűlés augusztus 20-át Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.

Később a kenyér ünnepe lett

A második világháború után augusztus 20-át egyházi ünnepként csak 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, a Szent Jobb-körmenetet 1948-ban betiltották. A kommunista rendszer az ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezte el, majd a szocialista államalapítás ünnepének.

Majd az alkotmány napjaként ünnepeltük

1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

Végül ismét hivatalos állami ünnep, Magyarország születésnapja lett

1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés pedig 1991. március 5-én Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította . A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át. Ezt tartjuk Magyarország születésnapjának.