Roham indult a hűtő-fűtő klímáért

A hőség és a magas energiaárak a lakosság jelentős részét arra készteti, hogy újragondolja lakása hűtését-fűtését. A Ripost ezúttal annak járt utána, olcsóbban megoldható-e mindez korszerű klímák segítségével.

Az elmúlt 10 évben a technológia fejlődésével és a növekvő környezettudatossággal párhuzamosan a lakossági berendezések is rengeteget javultak. A gyártók folyamatosan versenyeznek, hogy egyre jobb hatékonysági mutatókkal büszkélkedhessenek. A mai berendezések ennek köszönhetően nagyjából feleakkora költséggel üzemeltethetők, mint tizenéves elődeik.

Változott-e az elmúlt időszakban az energiaárak riasztó emelkedésének hatására a klímák iránti kereslet? – kérdeztük meg az egyik nagy hazai klímacég vezetőjétől.

A rezsicsökkentés módosításáról szóló bejelentés után a piacon érezhető bizonytalanság alakult ki: nem lehetett tudni, mi lesz azon háztartások sorsa, amelyek már korábban gazdaságosabb hőszivattyús vagy klímás rendszerre váltottak, ezért gázfogyasztásuk alacsony vagy nincs is, ezzel szemben áramfelhasználásuk magasabb, mint a megadott kvóta. Ez később tisztázódott, ami újra lendületet adott a piacnak, így a légkondicionálók iránti érdeklődés is megnövekedett

− mondta el a Ripost-nak Szin Csaba, aki szerint a klímás fűtés eddig is gazdaságos alternatívája volt a gázkazánnak, a jelenlegi helyzetben azonban ez hatványozottan igaz. A legnagyobb légkondicionáló-gyártók termékeire ugyanis igényelhető a „H-tarifa” nevű díjszabás az áramszolgáltatónál. Ezt egy külön villanyóra méri, és az erre kötött hőszivattyús berendezések fogyasztását a továbbiakban is a rezsicsökkentett ár alatt, 36Ft/kWh áron számlázzák ki, ráadásul erre nem vonatkozik felső korlát. Így azok a családok, ahol meghaladná a fűtési energiaszükséglet a hatósági áron vételezhető mennyiséget, jelentős összegeket takaríthatnak meg, ha klímás fűtési rendszert választanak. 

Ma egy klímarendszer telepítése nem csupán kényelmi kérdés, nagy összegeket spórolhatunk meg a jelenlegi energiaárak fényében, ezzel a bekerülési költség sok családnál akár néhány éven belül meg is térül

– mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy a klímával ráadásul nemcsak fűthetjük, de nyáron le is hűthetjük az otthonunkat. Ami a fűtést illeti, annak hatékonyságát egy hőszivattyús berendezésnél az úgynevezett SCOP-érték adja meg. Ez azt mutatja, hogy a készülék 1 kilowatt elektromos energiából hány kilowatt hőt termel. 

Jelenleg a légkondicionálóink kínálatában a leghatékonyabb berendezés 5,1 SCOP-értékkel rendelkezik, vagyis több mint ötszörös mennyiségű hőt tud a felhasznált energiával előállítani. Ehhez képest az egyszerű elektromos fűtőtestek, mint például egy hősugárzó vagy egy elektromos kazán, 1-es SCOP-értékkel üzemelnek

– magyarázta el a Gree Magyarország alapító tulajdonosa, akinek meggyőződése, hogy a technológia fejlődésének köszönhetően a klímaberendezések mára a többi fűtésrendszer megfelelő alternatívájává váltak, hiszen jóval alacsonyabb bekerülési költséggel telepíthetők, és az üzemeltetés is alacsonyabb költséggel jár. 

Sokan a vegyestüzelés alternatívájaként tekintenek a klímára, hiszen így a földgáz bevezetésével járó magas költségek és hatalmas munkálatok nélkül is egy olyan fűtési rendszerhez jutnak, ahol pár gombnyomással megoldható a fűtés, energiatakarékosan.