Bécstől Bukarestig a magyar rezsiárakat irigylik

A szomszéd kertje mindig zöldebb – tartja a mondás. Már ha van mivel locsolni, és nem viszi el az erre szánt pénzt a többi rezsiszámla – aktualizáljuk a mostani változások tükrében. Merthogy nemcsak hazánkban okoz gondot az ukrajnai háború nyomán elszabadult energiaválság, a környező országokban sokkal inkább. Körülnéztünk, hogy a határainkon túl milyen a helyzet, és bizony a szomszédainknál sincs kolbászból a kerítés!

Ausztriában csaknem duplájára drágul ősztől a távhőszolgáltatás. A Wien Energie 92 százalékos díjemelést jelentett be, amit a gázárak növekedésével indokolt.

Szlovákiában is brutálisan drágul a gáz a lakosság számára. A szlovák gázművek által kínált háztartási gáz ára a következő négy évben fokozatosan 76 százalékkal emelkedik majd. A legjelentősebb ugrás jövőre várható, amikor 34 százalékkal drágul a lakossági gáz – írja a pozsonyi Új Szó. 

Szerbiában ugyancsak sokkoló a rezsi növekedése. Az ottani szolgáltató augusztusban emeli az elektromos energia árát, mégpedig a lakosság esetében 30, az ipari fogyasztóknál 70 százalékkal.

Horvátországban április elsejére időzítették az áremelést, és senki sem tartotta áprilisi tréfának. Bár a lakosság számára az áram "csak" 9,6 százalékkal, a gáz pedig 20 százalékkal drágult, Zágráb az általános forgalmi adó csökkentésével és támogatásokkal próbálja védeni a lakosságot attól, hogy az energiaár növekedése dominóeffektusként hasson a gazdaság többi területére.

Szlovéniában árzárat tesznek az áramra és a gázra. Szeptember elsejétől lép életbe az a kormányrendelet, amely egyéves időszakra maximálja a villanyáram és a földgáz árát. Az illetékesek szerint ez az intézkedés a legolcsóbb szolgáltatók esetében 10, míg a legdrágábbaknál akár 60 százalékos árcsökkentést is jelenthet – írja a szlovéniai magyar  Népújság. 

Romániában a kormány még márciusban sürgősségi rendeletben maximálta egy évre az energiahordozók árát, így 2023 áprilisáig nem kell azon gondolkoznia a lakosságnak, hogy augusztustól miből fizeti ki a rezsidíjat.

Ukrajnában a háború miatt nem az energia drágulása adja fel a leckét, hanem az, hogy a lerombolt infrastruktúrával egyáltalán tudják-e használni a villanyt és a gázt. A legnehezebb helyzetben az ország keleti felében élők vannak, Zelenszkij elnök éppen az elmúlt hétvégén rendelte el több százezer ember evakuálását.

Sok kritika szerint az új magyar szabályozás európai összevetésben irreálisan magas árat fizettet augusztustól a lakossággal a megszabott, átlagos mennyiség feletti használatért. Tény azonban, hogy Budapest változatlanul a legolcsóbb főváros a kontinensen. Nyugat-Európában az áram ötször, a gáz pedig akár kilencszer is drágább, mint nálunk. És nem szabad elfelejteni, hogy a hazai számlákban a lakosság egészét alapul vevő átlagfogyasztásig minden felhasználó továbbra is a rezsicsökkentett árat fizeti, csak az e feletti mértéket kell magasabb áron kifizetni.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az osztrák szabályozó hatóság júliusban közzétett legfrissebb közös felmérése szerint Budapesten volt a legolcsóbb a lakossági gáz, és a második legolcsóbb a lakossági áram az európai fővárosok közül. A régiót tekintve Béccsel összevetve a leglátványosabb a különbség: majdnem hétszeres a szorzó a gázárak tekintetében! De a többi környező országban sem (gáz)rózsás a helyzet: Prágával szemben is hatszoros, Bukaresttel csaknem 2 és félszeres, Varsóval és Pozsonnyal pedig kétszeres a magyar főváros árelőnye.

Az áramárakat nézve sincs nagyon okunk panaszra: átlagosan több mint ötször kedvezőbb a fogyasztói ár itthon, mint Európa többi részén. Egyedül Szerbiában került valamivel kevesebbe egy kilowattóra villamos energia a nyár közepén. A többi szomszédunkban sokkal rosszabb a helyzet: a pozsonyi áramár a kétszerese a budapestinek, és a varsói is ehhez közelít, Bécsben pedig négy és félszer annyit kell kicsengetni a villanyért, mint nálunk.

A villamos energia és földgázfogyasztás költségeinek a nettó jövedelemhez viszonyított arányát, azaz a fogyasztók „teherbíró képességét” is havonta vizsgálja a jelentés. Eszerint egy kétkeresős, gyermektelen magyar háztartás jövedelmének a 2,6 százalékát viszi el az áram- és a gázszámla kifizetése, így Budapest ezen a téren is a második legjobb helyen áll, csupán az aprócska Luxemburg tudta lekörözni. 

Ha figyelembe vesszük, hogy a magyar családok háromnegyede eddig sem haladta meg az újonnan meghatározott energiakvótákat, aligha kell félnünk attól, hogy a jövőben többet kell fizetnünk az áramért és a gázért. Ha pedig ebben az értelemben minden marad a régiben, minden bizonnyal továbbra is a magyar rezsiárakat fogják irigyelni egész Európában.