INSIDER

Szerző WM

1 hónapja

Brüsszel jelentésalapú hadviselést folytat Magyarországgal szemben

Brüsszel nem hajlandó feladni a konzervatív vezetésű országokkal szemben folytatott ideológiai hadviselést. A független-objektivitással elvétve sem vádolható Gwendoline Delbos-Corfield jegyzi a legfrissebb, de ugyanakkor régi, tényszerűen cáfolható állításokat tartalmazó jelentést, ami hazánk elmúlt négy évét próbálja liberális szemüvegen keresztül bemutatni. A baloldali többségű EP ezen véleményekre hivatkozva próbál nyomást helyezni az uniós döntéshozókra, hogy vonjanak meg – egyébként jogszerűen járó – forrásokat Magyarországtól.

Szerző WM

A Gwendoline Delbos-Corfield által írt jelentés arra próbál rámutatni, hogy számos területen romlott a magyar jogállamiság helyzete a Sargentini-jelentés óta. A megfogalmazott vádak azonban nincsenek korrelációban a valósággal. A „veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbítása” állítás, ami a koronavírus-járvány magyarországi első hulláma alatt hatályos 2020. évi XII. törvény alapján cáfolható: az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően a felhatalmazását visszavonhatja, illetve e törvény hatályvesztéséről a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt - olvasható a Századvég közleményében.

Fotó: MTI

A kormány korántsem kapott korlátlan és határozatlan idejű felhatalmazást, a „felhatalmazási törvény” felemlegetése is csak a balliberális lejárató propaganda része volt. 

Delbos-Corfield szerint a KESMA szűkítette a független sajtó mozgásterét és a polgárok objektív információkhoz való hozzáférését. Még a liberális világnézeten belül is a radikális szárnyat képviseli az, aki szerint többszáz sajtóorgánum egyidejű jelenléte szűkíti a független média mozgásterét és gátolja az emberek információhoz fűződő jogát. Csak azt nem hajlandó elfogadni a nemzetközi baloldal, hogy van még Európában olyan ország, ahol valóban létezik sajtószabadság, és ahol az emberekhez nem csak egy ideológiailag irányba állított vélemény ér el. 

A nyílt társadalmak fogalomrendszerében a média és civil szervezetek viszonyában a „baloldali” és a „független” jelzők ekvivalens kifejezésekként szerepelnek, és mivel Magyarországon a sajtó helyzetét az egészséges pluralizmus jellemzi, így a szélsőséges ideológiák követői a magyar médiaviszonyokat képtelenek a valóságnak megfelelően interpretálni. A friss jelentés kifogásolja, hogy törvényeket és Alaptörvény-módosításokat előzetes nyilvános konzultáció nélkül fogadnak el, valamint hogy az áprilisi parlamenti választásokat nem egyenlő versenyfeltételek mellett rendezték meg. 

A kormány a fontosabb normaalkotásokat megelőzően nemzeti konzultációt folytat, amit csak azok támadnak, akik az „előzetes nyilvános konzultációt” hiányolják. 2022. április 3-ig csak azt lehetett hallani a baloldaltól, hogy leváltják a kormányt. A választások után éles fordulatot vett az ellenzéki kommunikáció, és a biztos győzelem visszatérő motívumát az „előre elcsalt választás” váltotta fel. A zöldpárti EP-képviselő szerint hazánkban sérülnek az emberi jogok, magas szintű a korrupció, nem érvényesül a véleménynyilvánítás, a tudományos élet és a vallás szabadsága. 

Az Alaptörvény VII. cikke rendelkezik a vallásszabadságról, melynek (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. A (3) bekezdés deklarálja a szekularizációt, illetve a vallási közösségek önállóságát. Magyarországon azáltal, hogy a kormány nemet mondott az illegális migrációra, mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását, míg Nyugaton, ahol bevándorlók elárasztanak egyes városnegyedeket, a keresztény, de főként a zsidó közösségek folyamatos vegzálásnak, lelki és fizikai megaláztatásnak vannak kitéve. Gwendoline Delbos-Corfield kritizálja a Kúria elnökének megválasztását. A baloldalnak az a problémája Varga Zs. Andrással, hogy a döntéseit szakmai alapon hozza meg, az ítéletei nem tükröznek semmilyen balliberális elhajlást, emiatt szélsőjobboldalinak, kormánypártinak bélyegzik. A magasszintű korrupció vádja a 2010 előtti években megállta volna a helyét.

 Az első Fidesz–kormány csatlakozott a GRECO-hoz, a második Fidesz–kormány vezette be a korrupciós bűncselekményeket, illetve polgári-nemzeti kormány 2015-től Nemzeti Korrupcióellenes Programot hirdetett. Hazánk európai szinten is jól teljesít és együttműködik a nemzetközi szervezetekkel a korrupció leküzdésében. 2020-ban az OLAF ajánlására a magyar hatóságok által kivizsgált ügyek kétharmadában történt vádemelés, míg az európai uniós átlag 37 százalék volt.

Szerző WM

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!

Ez is érdekelhet

origo.hu

Döbbenetes titok derült ki Sir Alex Fergusonról

borsonline.hu

Brutális baleset: nyugdíjas sofőr miatt halt meg az öt hónapos kisfiú

borsonline.hu

Fülledt erotika a Szigeten: kivillanó mellek, csillámba fojtott testek

ripost.hu

Jogi lépéseket tervez Suzy - törölték az oldalát

mindmegette.hu

Íme a franciák legendás krémese: mille-feuille, az ezerlevelű sütemény

ripost.hu

Videóra vették: óriási zajjal csapódott valami a Földbe Amerikában

ripost.hu

Benzema kikotyogta, Cristiano Ronaldo erre készül

ripost.hu

Erős fotó: kilógnak Vajna Timi mellei a felsőjéből

life.hu

Scitec Muscle Beach: Egy fesztivál, amit körbeleng a kitartás és az erő (x)

További cikkek

INSIDER

Erdőkért felelős államtitkár: ezután is szabályozott keretek között fog zajlani a fakitermelés

INSIDER

Rezsicsökkentés: újra divatba jött nagyanyáink sparheltje

INSIDER

Aprólékosan megtervezték az idei tűzijátékot, kiderültek a részletek

INSIDER

Támogatás: kiderült, kik kaphatnak kedvezményes áron 4220 kWh áramot

INSIDER

Különös hobbit talált egy négyéves csanádpalotai kisfiú, Kocsis Tibor is segít neki

INSIDER

Visszatér a brutális kánikula, ez várható augusztus 20-ra

INSIDER

Hétmilliót kaszáltak az unokázós csalók – mellbevágó videó

INSIDER

VV Fanni-ügy: új fejlemény történt az ítélethirdetés után