A magyar emberek pénztárcáját kell a háborús inflációtól megkímélni

Elsősorban a magyar emberek pénztárcáját kell a háborús inflációtól megkímélni. Ezt Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő jelentette ki az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában, amelyben beszélt az brüsszeli szankciókról és az extraprofitadókról is.

Szentkirályi Alexandra azt mondta, egyértelmű összefüggés van a háború kitörése és a magas infláció közt, ezért a kormány azon túl, hogy a békét szorgalmazza, áttekintette azt is, hogyan tudja saját belső eszközeivel segíteni az embereket.

El kell kerülni azt a helyzetet, hogy az emberek rosszabbul éljenek, a vállalkozásoknak rosszabbul menjen, és azokat az eredményeket kockáztassuk, hogy most sokan dolgoznak és a családok biztonságban érezhetik magukat 

- tette hozzá.

Kitért arra is, hogy éles csatára számít Brüsszellel, ahol két dolgot kell szem előtt tartania a kormánynak. Egyrészt az Európai Unió tagállamaként Magyarország érdekelt abban, hogy a közös európai álláspont része legyen, ez azonban nem írhatja felül azt a célkitűzést, hogy a kormány elsősorban a magyar embereket szeretné képviselni. Ha nekik nem jók a szankciós javaslatok, ezt a magyar kormány élesen ki fogja nyilvánítani.

"Ha az olajembargó eredeti felvetése egy lábon lövést jelentett Európának, akkor a gázembargó gyakorlatilag egy tüdőlövéssel érne fel, mivel az európai országok nem fogják tudni érdemben pótolni az Oroszországból érkező gázmennyiséget. A kormány számára az elsődleges szempont a magyar emberek biztonsága lesz gazdasági és fizikai értelemben is" - szögezte le Szentkirályi Alexandra.

A kormányszóvivő az extraprofitadóról azt mondta: a szabályt nem azért hozták, hogy a cégek, akikre vonatkozik, ne tartsák be. Ha lesznek olyan cégek, mint például az adó ellen felszólaló repülőgép társaság - amely hasonló adókat fizet egyébként Németországban, Franciaországban, Svédországban, Hollandiában -, akkor szükség esetén a kormány fogyasztóvédelmi vizsgálatot is tud kezdeményezni.

Szentkirályi Alexandra szerint azért van szükség erre a különadóra, mert a jelenlegi háborús helyzetben valakinek "fizetnie kell a révészt", illetve hogy vannak cégek, amelyek ebben a háborús helyzetben extra haszonra tesznek szert, és az extraprofitadó ezekre vonatkozik. 

Látni lehetett 2010 előtt, hogy ha a pluszterheket a magyar családokra hárítják át, az munkanélküliséget, gazdasági bizonytalanságot okoz, és az egész ország fejlődését fogja vissza. A cégek is abban érdekeltek, hogy az a piac, amelyből élnek, fennmaradjon.

A kormányszóvivő a Kossuth rádió hétfő reggeli adásában arról is beszélt: minél közelebb van a háború, annál magasabb az infláció. Az észteknél 20, a letteknél litvánoknál 16-18 százalék felett van, sőt a régióban is a szlovákok, a bolgárok a lengyelek, a csehek mind magasabb inflációval számolnak.

"A kormány akkor dönt felelősen, ha megvédi az embereket a háborús infláció hatásaitól. Ezért döntöttek az árstopok bevezetéséről és fenntartásáról. Az élelmiszer és a benzinárstop azért október elejéig érvényes, mert "eddig látunk", de ha kell a kormány meghosszabbítja az intézkedéseket" - mondta.

A kormányszóvivő kitért a globális minimumadóra is, amelyet ellenez, mert azt jelentené, hogy a magyar vállalkozások jelenlegi "effektív 7,5 százalékos" adószintjét meg kellene duplázni.