kulcsár edina
Az elmúlt hetekben folyamatosan emelkedtek az üzemanyagárak egész Európában. Az unióban leginkább Németországban drágult a benzin és a dízel, de Svédországban és Lettországban is hasonló drágulást tapasztalhattak az emberek.
Az elmúlt hónapokban rohamosan emelkedett az üzemanyagok ára Európában. Ez a kőolaj világpiaci árának meredek emelkedése miatt kezdődött, az orosz-ukrán háború kitörése pedig tovább emelte az árakat.
Magyarországon a kormány döntése értelmében továbbra is érvényben van az üzemanyag-árstop, aminek köszönhetően a gázolaj és a benzin ára nem lehet több a literenkénti 480 forintnál. Ez jelenleg az Európai Unió legalacsonyabb üzemanyagárát jelenti, hiszen Nyugat-Európában már van, ahol megközelíti a 900 forintot egy liter üzemanyag ára.
Az elszabadult üzemanyagárak ellen egyes országokban adócsökkentéssel próbálnak fellépni. Lengyelországban például a kormány 23 százalékról 8 százalékra csökkentette üzemanyagok adóját még február elején. Ezzel a döntéssel sikerült mérsékelniük az árakat, azonban a nettó ár így is nő, amivel egy idő után a bruttó is nőni fog - vagyis ez nem olyan hatékony, mint a magyar benzinárstop.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta Németországban drágult a leginkább a gázolaj ára, derült ki azokból az adatokból, amelyeket a napokban tett közzé az Európai Bizottság. A Funke Mediagroup által közzétett EU-s adatok szerint a háború kezdetét megelőző napoktól számítva április 25-ig a gázolaj literenkénti ára Németországban 38 eurocenttel emelkedett, de hasonló emelkedést lehetett tapasztalni Svédországban és Lettországban is, hívta fel rá a figyelmet a V4NA hírügynökség.
A május 10-i fogyasztói árakat tekintve, az uniós országok csaknem felében már több mint 700 forintot kell fizetni egy liter üzemanyagért, sőt, több helyen 900 forintot is megközelítik az árak.
A hirado.hu grafikáján is jól látható, hogy Norvégiában a legdrágább az üzemanyag Európában, ott egy liter benzin 878, míg egy liter gázolaj 874 forintba kerül.
Az Európai Bizottság most készíti elő az újabb Oroszországgal szembeni szankciós csomagot, melynek része lenne az olajembargó bevezetése. A tervezet szerint az Európai Unió tagállamainak bizonyos határidőig le kellene állítania az Oroszországból érkező kőolaj behozatalát, ez azonban súlyos következményekkel járna az európai gazdaságra nézve, és az üzemanyagárak további, brutális drágulásához vezetne.
Orbán Viktor hétfőn a Karmelita kolostorban fogadta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki részletes, teljes körű tájékoztatást kapott a brüsszeli testület által javasolt szankciós csomagnak a Magyarországot érintő hatásairól. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter beszélt a találkozót követően.
Magyarország energiaellátása biztos lábakon áll.
Kiszámítható, és biztosítja az ország működőképességét. Az Európai Bizottság javaslata ezt a helyzetet rombolná le, amit Magyarország nem enged meg
- jelentette ki Szijjártó Péter, hozzátéve: „Magyarország várja a helyzet megoldását célzó brüsszeli javaslatokat.”
Már a szomszédban is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni tankoláskor, de a nyugati és skandináv benzinárak megfizethetetlennek tűnnek - írja a Világgazdaság.
Megosztás FacebookonKüldés MessengerenTovábbi lehetőségek
VÁRATLAN FORDULAT: KEMÉNYEN MEGFENYEGETTE TÖRÖKORSZÁGOT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK
Alig néhány száz kilométert kellene megtennünk ahhoz, hogy igen megterhelővé váljon egy átlagos magyar autósnak a tankolás. Egész Európában nem találni ugyanis olcsóbb üzemanyagot a hatósági áron, 480 forinton befagyasztott magyar tarifáknál. A környező országokban jóval mélyebben kellene a zsebünkbe nyúlni a tankolásnál, de egy kora nyári, horvátországi nyaralás esetében is el kell gondolkozni azon, hogy nem érdemesebb-e még a határ innenső oldalán teletölteni a kocsit.
A SZOMSZÉDBAN UGYANIS MÁJUS 9-ÉN ÉPP 162 FORINTTAL KERÜLT TÖBBE A 95-ÖS BENZIN LITERENKÉNT, MINT ITTHON, A GÁZOLAJ PEDIG MÉG DRÁGÁBB: A HORVÁT KUTAKNÁL LITERENKÉNT 702 FORINTOT KELL KICSENGETNI A DÍZELÉRT.
És ez még messze nem a legborsosabb üzemanyagár az Európai Unióban,
TAVALY OKTÓBER ÓTA AZ EGÉSZ KONTINENSEN EGYEDÜL MAGYARORSZÁGON KERÜL KEVESEBBE AZ ÜZEMANYAG A BEFAGYASZTÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN.
A magyarhoz legközelebbi áron Törökországban találni üzemanyagot, de hozzá kell tenni, hogy ott hagyományosan mindig jóval olcsóbb a benzin és a gázolaj, és fél év alatt ott is csaknem a duplájára drágultak.
A fejlettebb, magasabb átlagkeresettel rendelkező nyugati és skandináv országokban már bőven 800 forint felett van egy liter benzin ára, de a legtöbb esetben a gázolaj sincs sokkal lemaradva tőle. Ott viszont az autósok ezt könnyebben ki tudják fizetni. Egyes, gazdaságilag nem túl biztos lábakon álló államokban azonban már komoly gondot okozhat az áremelkedés. Görögország szintén sok magyarnak úti cél a nyaraláskor, de ott már végképp érdemes mérlegelni, hol tankoljunk, hiszen egy liter benzin a május 9-i átlagárak szerint 822 forintba, egy liter dízel pedig 724 forintba került. Nem csoda, hogy a görög infláció 28 éves rekordot döntött: áprilisban 10,2 százalékos volt.
A görög kormány hajlandó is segíteni, az átlag alatt kereső autó- és motortulajdonosokat egyszeri, 30 és 50 euró közötti összeggel támogatják meg.
FORRÁS: VG.HU
Más országok viszont Magyarországhoz hasonlóan a befagyasztás mellett döntöttek: így tett például a szomszédos Szlovénia, ahol a legutóbbi árrögzítés után csak néhány napig élt a piaci árszabás, máris rögtön visszatértek hozzá.A SZLOVÉN KORMÁNY AZONBAN A MAGYAR ÁRAKNÁL JÓVAL MAGASABBAN, A BENZINT 593 FORINTON, A GÁZOLAJAT PEDIG 633 FORINTON FAGYASZTOTTA BE,tehát csak kevéssel a legutóbbi, piaci ár alatt.
Magyarországon egyébként a Holtankoljak.hu számításai szerintA KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉS NÉLKÜL MOST NAGYJÁBÓL 634 FORINT LENNE EGY LITER 95-ÖS BENZIN ÉS 699 FORINT EGY LITER GÁZOLAJ.
Mint ismert: a magyar autósok július 1-jéig védve vannak a piaci árszabástól, amely még magasabb lehet majd, ha az EU keresztülviszi a tervét, és hónapokon belül teljes embargót vet ki az orosz olajra. Ez esetben megjósolhatatlan, hogy meddig emelkedhetnek az amúgy is extrém magas üzemanyagárak.
A megfizethetőség határát súrolják a rezsiköltségek is több olyan uniós tagállamban, ahol az energiahordozók extrém világpiaci drágulását a kormány nagyjában-egészében a lakosságra hárította. Lettországban például közel öt és félszeresére emelkedett a háztartási földgáz ára egy év alatt.
A magyarok most érezhetik igazán annak előnyét, hogy a kormány mérsékelte a mindennapi kiadásaikat a rezsicsökkentés 10 évvel ezelőtti bevezetésével.
UGYANIS EURÓPA LEGTÖBB ÁLLAMÁBAN NINCSEN EHHEZ HASONLÓAN ÁTFOGÓ VÉDŐINTÉZKEDÉS, ÉS A LAKOSOK ANYAGI TERHEI RENDKÍVÜLI MÉRTÉKBEN MEGEMELKEDTEK AZ UTÓBBI ESZTENDŐBEN AZ ELSZABADULT ENERGIAÁRAK MIATT.
Az üzemagyagok alapanyagát adó kőolaj világpiaci ára már tavaly év végére rekordokat döntögetett, az ukrajnai harcok – és az Oroszország elleni újabb szankciók – pedig tovább drágították a nyersolajat, ahogy a földgázt is. Egyes országokban ez egészen elképesztően megnövekedett rezsiköltségeket eredményezett.
LETTORSZÁGBAN PÉLDÁUL KÖZEL ÖT ÉS FÉLSZERESÉRE EMELKEDETT A HÁZTARTÁSI FÖLDGÁZ ÁRA EGY ÉV ALATT, AZ ÁRAMÉRT PEDIG MAJDNEM NÉGYSZER ANNYIT KELLETT FIZETNI IDÉN ÁPRILISBAN, MINT EGY ÉVVEL KORÁBBAN.Ezzel párhuzamosan a lakbérek 32 százalékkal emelkedtek. Mindez ahhoz vezetett, hogy az átlagos rezsiköltségek 335 százalékkal nőttek Lettországban az ottani hivatalos adatok szerint (vagyis majdnem a négy és félszeresére nőtt a rezsi!)
FORRÁS: MEDIAWORKS HÍRCENTRUM
Két másik balti államban is jelentősen megugrottak a rezsiköltségek: Észtországban nagyjából 60 százalékos a drágulás, amiben a földgáz árának a megtriplázódása mellett a lakbérek 34 százalékos emelkedése is közrejátszott. Litvániában a korábbi ötszörösére hízó gázár az átlagos rezsiköltségek 38 százalékos növekedésében csapódott le.
IDÉN ÁPRILISBAN A TAVALYINÁL JÓCSKÁN NAGYOBB ÖSSZEGEK SZEREPELTEK A HÓNAP VÉGÉN BEFIZETENDŐ CSEKKEKEN HOLLANDIÁBAN IS. AZ ÁRAM ÉS A FÖLDGÁZ ÁRÁNAK EMELKEDÉSÉBŐL ADÓDÓAN 86 SZÁZALÉKKAL NŐTTEK A REZSIKÖLTSÉGEK A BENELUX ÁLLAMBAN.Az EU egyik legszegényebb országában, Romániában átlagban 65 százalékkal emelkedtek a háztartási rezsiárak. Az áram 60 százalékkal drágult, a földgáz esetében viszont a szolgáltatótótól függően akár 300 százalékos is lehetett a drágulás mértéke.
A lakbérek az említett balti államokon kívül Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban nőttek a legnagyobb mértékben; 24, 19, illetve 11 százalékkal.