tóth gabi
A BKV és az ArrivaBus is lehetővé teszi a jegy nélküli utazást.
A jövő technológiáját próbálhatják ki a fővárosban közlekedők, ugyanis a Budapesti Közlekedési Központ két szolgáltatója, a BKV és az ArrivaBus a Mercedes és az MAN legmodernebb csuklós elektromos városi autóbuszait teszteli valós forgalmi környezetben. A 7-es és a 8E vonalon lehet találkozni ezekkel a járművekkel, amelyeken bárki ingyenesen utazhat.
Budapesten egyébként hajszál híján már 100 évvel ezelőtt az elektromos buszok lettek a befutók. 1915-ben a főváros első saját tulajdonú járműve is ilyen volt: a Bécsből vásárolt emeletes Austro-Daimlert akkumulátorok hajtották. A töltőállomások a Műcsarnok mögött voltak, éppen annyi, ahány ilyen jármű futott akkor Pesten. Budán egy sem járt belőlük, mert az emelkedőket nem tudták legyőzni. Amúgy is elég kezdetleges jószágok voltak: maximum óránként 20 kilométeres sebességet érhettek el. Igaz, még ezt se használhatták ki, mert a korabeli KRESZ csak 12 kilométer per órát engedélyezett számukra lakott területen belül.
A Magyar Királyi Posta is élen járt a fejlesztésekben: Rába és MÁG villanyautókat állított forgalomba a kezelésükben indult első távolsági járatokon. Az ország első saját autógyára, az Aradon létesült MARTA pedig elektromos taxikat tervezett a fővárosba, de ez végül nem valósult meg.
Egy akkori, elektromos hajtású Opel Bergmann teherautót, amilyen Magyarországon is járt, most újítunk fel. Ez a gyűjteményünkbe a második világháborút követő kaotikus viszonyok között kerülhetett be, amikor sokan inkább a múzeumnak adták a járműveiket, mintsem, hogy az államosítás miatt elvegyék tőlük
– mesélte a Ripostnak Zsigmond Gábor, a Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese.
A világháború elsöpört minden elektromos hajtású próbálkozást, 1940-ben földgáz-üzemre állították át a maradék Daimlereket is. A háború utáni szocialista érában pedig föl sem merült az elektromobilitás felélesztése. Villamosból és trolibuszból viszont jóval több volt, mint manapság. Egy ilyen szovjet gyártású MTB troli a Közlekedési Múzeum nemsokára nyíló új időszaki kiállítására is bekerül a BKV-s felújítás után.
Ilyen volt a második világháború utáni első budapesti troli is, amely 1949. december 21-én, Sztálin 70. születésnapján indult el, innen ered a trolivonalak 70-nel kezdődő számozása. De most szombaton a forgalomból már szintén kivont ZIU-9 trolival is találkozhatnak az utasok a 70-es trolibusz vonalán, vasárnap pedig egy matuzsálemi korú, közel 70 éves autóbusszal lehet utazni a fővárosban. Ez az Ikarus ugyanazon az útvonalon jár majd, ahol az első útját is megtette ez a típus: Kőbánya alsó vasútállomás és Rákoskeresztúr városközpont között
− mondta el a Ripostnak Szedlmajer László, a BKV vezérigazgató-helyettese.
Bár maga az Ikarus gyár már az ezredfordulón bezárta kapuit, a márkanév alatt jelenleg is gyártanak Székesfehérváron buszokat, méghozzá elektromos kivitelben. Egy ilyen, Ikarus 120 EL típusú járművet próbálhatott most ki a Ripost stábja is a Közlekedési Múzeum leendő otthona, az egykori Északi Járműjavító területén.
Itt tartották ugyanis a Magyar Logisztikai Egyesület „Múlt és jövő: Városi közösségi közlekedés újra tervezve!” című rendezvényét, amelynek fókuszában az elektromos buszok álltak. Az Európai Bizottság által meghirdetett Zöld Megállapodás ugyanis 2050-re karbonsemleges Európai Uniót vizionál. A stratégiai célkitűzéseknek megfelelően a Budapesti Mobilitási Terv a buszágazatban a zéró emissziós járművek elterjedését szeretné elérni.