3 ok, amiért a nyuszi hozza a tojást

Két év után újra szabad a locsolás! Rég volt ilyen vidám a húsvét! 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány árnyékában töltöttük az ünnepet, ám idén újra feleleveníthetjük a hagyományokat. Titkok és érdekességek a húsvétról, a húsvéti nyusziról a Ripost7 gyűjtésében.

3 ok, amiért a nyuszi hozza a tojást

1. A legenda szerint a tavasz, illetve az újjászületés istennőjének, Osta­rának köszönhető a tojást tojó nyuszi története. Egyes források szerint Ostara talált egy fagyott kismadarat, amelyen megesett a szíve, s hogy felmelegítse, bundás nyuszivá változtatta, ám a jószág tojásrakó képessége megmaradt.

2. Egy másik változat szerint Ostara kedvenc állata a madara volt, amelyet a tavaszi nap-éj egyenlőség idején a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatott, ám a kedvenc továbbra is képes volt színes tojásokat tojni, a gyerekek örömére.

3. A legismertebb magyarázat szerint Németország egyes vidékein hagyomány volt, hogy az emberek húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoznak egymásnak. A szárnyas jószágot németül Haselhuhnnak, vagy röviden Haselnek, míg a nyulat Hasénak hívják. Egy fordítási hiba elég volt ahhoz, hogy húsvéti tojást tojjon a nyuszi…

Krisztus vérétől piros a tojás?

Két magyarázatot adnak erre a források:
1. A legenda szerint Krisztus keresztjénél egy asszony nagy kosár tojással állt meg, hogy imádkozzon, Jézus lehulló vére pedig színesre festette a tojásokat.
2. A népszokásban rejlő magyarázat valószínűbb: a locsolkodás a fiú nemzőképességét, az arra válaszul adott piros tojás a lány termékenységét jelképezi.

Több száz éve locsolják a lányokat

Már az 1700-as évekből írásos emlék tanúskodik a húsvéti locsolkodás hagyományáról, ami az utóbbi két évben elmaradt a koronavírus-járvány miatt. 2020-ban a kijárási korlátozást a polgármesterek a húsvéti időszakban szigoríthatták, tavaly pedig a húsvéti időszakot követően léptek csak életbe enyhítések. Idén azonban újra locsolkodhatunk! 
Hajdan a lányokat a legények az itatóvályúba dobták, amit később felváltott a vödörből locsolás, majd a szódásszifonos, napjainkban pedig kölnivízzel locsolnak a legtöbben. A viszonzásul adott, népi motívumokkal díszített, festett piros tojás is ritkább, ma leggyakrabban csokitojást kapnak a fiúk, itallal-süteménnyel kínálják őket, a gyerekeknek pedig pénzt adnak.
A locsolkodás szokása a pogány termékenységkultuszban gyökerezik, de a vízzel történő keresztelést is jelképezi.

Fülét veszti először a legtöbb csokinyúl

Egy érdekes felmérés szerint az emberek mintegy fele először a csokinyuszi fülébe harap. S ha már csokoládéfigurák: ki hinné, hogy Magyarországon egyharmaddal több csokinyúl és csokitojás fogy, mint csokimikulás. Hogy mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy a húsvéttal ellentétben decemberben a családi kasszát nemcsak a Mikulás, de a karácsony is megterheli, így megfontoltabban költenek üreges csokifigurára.

Tudtad, hogy kilóg a keresztény ünnepi időszak sorából húsvéthétfő? Hogy miért? Kiderül a Ripost7 április 12-én megjelent számából! Keresd az újságárusoknál!