Orbán Viktor: Az a legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból

Orbán Viktor az Agrárkamara évadnyitóján mondott beszédében elmondta, nem látott még ilyen nehéz kampányt, mint az ideit, hiszen egyrészt lelkesedni kell és buzdítani a választásra, miközben fél szemmel mindenki azt figyeli, mi történik a háborúban és fél, hogy magyarok sérülnek vagy halnak meg.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az a legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból.

Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy fontos lesz felmérni, milyen gazdasági hatása lesz a háborúnak az országra. Két komoly veszély is fenyegeti az országot, az egyik, hogy a háború miatt beszűkülnek a külföldi piacok, nem lesz szabad kereskedés. Magyarország nyitott kereskedelmi rendszert épített ki, hiszen egy szabad, átjárható világban voltunk érdekeltek.

"Ez most elnehezült, mert a világ lezárul. Arra kell készülni, hogy az egész magyar külkereskedelmi stratégiánkat módosítani kell." Hozzátette, a háború nekünk csak veszteséget hozhat, így abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb béke legyen, és a most beszűkült piacaink egy részét vissza tudjuk szerezni.

A másik a szankciók, amelyekről egyelőre nem tudni, milyenek lesznek. Az biztos, hogy a teljes nyugati világ viselni fogja ezeket, nem csak Oroszország, amelyre kivetik. Az emelkedő energiaárak minden gazdasági szereplőt nehéz helyzet elé állíthatnak.

Ez rossz. De van ennél rosszabb is: ha nincs energia. Ezért az az érdekünk, hogy a szankciók ne érintsék az energiát.

Az Oroszországba és Ukrajnába irányuló magyar agrárexport 5% körüli, kitettsége tehát kicsi az ágazatnak. Az import egy másik kérdés: az Oroszországból és Ukrajnából érkező importunk 15 százalékát körüli. Ez már sok.

Beszélt arról is, hogy az energiaárak növekedése miatt a külföldről érkezett áruk és alapanyagok árába beépül az emelkedés, tehát indirekt módon ez is veszteséget okoz az országnak.

Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét

Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét - ezzel a címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség, diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A hírügynökség uniós diplomatákra hivatkozva azt közölte, hogy több állam, köztük Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának és a háború befejezésén munkálkodna az akár egy évtizedig is eltartó tagfelvételi folyamat helyett.

Ezek az országok „arra akarnak összpontosítani, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának és véget vessenek a háborúnak, ahelyett, hogy egy olyan folyamatba kezdenek, amely legalább egy évtizedet vehet igénybe” - fogalmazott a Bloomberg. A hírügynökség azonban nem nevezte meg, hogy Németországon és Hollandián kívül még mely országokról van szó.

Azon országok azonban, amelyek támogatnák Kijev tagjelölti státuszát, azzal érvelnek, hogy az EU részéről a jóváhagyás szimbolikus gesztus lenne a háború sújtotta ország mellett még abban az esetben is, ha az ezt követő eljárás hosszú és bonyolult lesz.

Volodimir Zelenszkij február végén szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.

„Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását” - hangoztatta az ukrán elnök a videóüzenetben.

Az EU-n belül kilenc tagország - Lengyelország és a három Balti-állam vezetésével - máris jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését.

Az ügyben a tagországok vezetői a héten Párizsban kezdődő tárgyaláson egyeztetnek, a Bloomberg szerint pedig nem kizárt olyan döntés sem, melynek értelmében Brüsszel szorosabbra fűzi kapcsolatait Kijevvel anélkül azonban, hogy hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítaná.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott: „még hosszú az út, és előbb a háborút kell befejezni”. Hozzátette mindazonáltal, hogy annak a népnek, amely ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye.

A konferencia résztvevői felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy értékelje a szokottnál gyorsabban a tagjelölti kérelmet, gesztust téve ezzel Kijev felé - jegyezte meg a Bloomberg, hozzátéve, hogy az ilyen eljárást egyébként 15-18 hónapot vesz igénybe.

A tagjelöltség nehézségekbe ütközne a háború közepette, mert a jelöltség idején a felvételt kérő országba egyebek között az Európai Bizottság küldöttséget delegál, és számos vizsgálatnak is aláveti.

Az EU-tagsághoz több feltételt kell teljesíteni, beleértve a bírósági reformokat is, ezek akár egy évtizedbe is telhetnek - emlékeztet a Bloomberg, példaként Horvátországot említve, ahol e folyamat éppen tíz évet vett igénybe.

Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van.

Életbe lépett a tűzszünet az orosz védelmi tárca szerint

Életbe lépett a tűzszünet és megnyitották a humanitárius folyosókat Kijevből, Szumiból, Csernyihivből, Harkovból és Mariupolból helyi idő szerint 10 órakor - írja az Interfax hírügynökség az orosz védelmi minisztérium közlése alapján. 

A BBC ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a korábbi evakuálási kísérletek kudarcba fulladtak, mert tüzet nyitottak a menekülő civilekre.

Orosz katonai repülőgépek több kelet- és közép-ukrajnai várost bombáztak keddre virradóan, Kijev külvárosait pedig tüzérségi támadás érte - közölték ukrán tisztségviselők.

Kijevtől keletre, az orosz határ közelében lévő Szumi és Ohtirka városokban lakóépületeket és egy erőművet ért bombatámadás - közölte Dmitro Zsivickij helyi közigazgatási vezető. A támadásoknak több mint tíz civil halálos áldozatuk van - köztük gyerekek -, és vannak sebesültjeik is, illetve meghalt négy ukrán katona - tette hozzá.

Bombatámadás ért egy zsitomiri olajraktárt és a szomszédos Csernyihiv várost is, amely Kijevtől nyugatra van.

Buha kijevi peremkerületből az ottani polgármester heves tüzérségi tűzről számolt be. „Még a holttesteket sem tudjuk összeszedni, mert éjjel-nappal folyamatosan csapódnak be a lövedékek. Emiatt a kutyák szaggatják szét őket. Rettenetes!” - mondta Anatol Fedoruk.

Az ukrán erők megöltek egy orosz tábornokot az ostromlott Harkiv mellett, ő már a második magas rangú orosz parancsnok, aki életét veszti a háborúban - közölte az ukrán katonai hírszerzés. Vitalij Geraszimov vezérezredes, a 41. hadsereg parancsnokhelyettese hétfőn halt meg - tették hozzá.

Az orosz védelmi minisztériumot egyelőre nem lehetett elérni a tábornok halála ügyében, a Reuters hírügynökség pedig nem tudta ellenőrizni a jelentés valóságtartalmát. Az ukrán beszámolók szerint Andrej Szuhoveckij tábornok, szintén a 41. hadsereg egyik parancsnokhelyettese egy hete vesztette életét.