Odatették magukat a böllérek: így lesz a disznóból jóféle kolbász

A farsangi időszak régen a lakomák, esküvők ideje volt, egyúttal a disznótoroké is. A régi magyar hagyomány napjainkban reneszánszát éli, hiszen a disznóvágás nemcsak eszem-iszom és munka, hanem közösségi együttlét is. Magyarország legnagyobb böllérversenyén, a Vas megyei gasztrófesztiválon megmutatták, hogyan lesz a disznóból igazi jóféle kolbász és egyéb finomságok, és milyen a hangulat egy tradicionális disznóölésen.

Disznóvágás 1925-ből – száz éve ugyanígy csinálták a házaknál, elmaradhatatlan volt farsangkor

Szegény röfi érzi, hogy sorsa megpecsételődött – de nem mindegy, hogyan vágják le az állatot, nem szabad neki szenvedést okozni

Szúrás után koccintanak a disznóra, aki életét adta, hogy táplálja az embert.

A horvátok úgy perzselik a disznót, hogy beterítik szalmával, ez az ősi módszer. A tűz leperzseli a disznó szőrét, így már könnyebb megtisztítani a bőrt.

A feldolgozás tradicionális módja: először kibelezik az állatot, kiveszik a belsőségeket és kettévágják.

A muravidéki csapat fehér kolbászt töltött, versenyzőjük itt fűszerezi-gyúrja az alapanyagot.

A szarvaskendiek kínálóasztala – ennyi finomság készül a röfiből.

A Nemzeti 

Papp Róbert, a Vönöcki csapat böllére törött bordával versenyzett. „Ha munka van, hát munka van”, mondta, egy hátsó sonkával a kezében.

A hentesek asztalára már nagyobb darabokban kerül az állat, itt dolgozzák fel a húst A kolbásztöltelékhez összekockázzák és ledarálják a belevalót.

Már sül a finom csevapcsicsa.

Őrzik a magyar hagyományt

Orbán Viktor miniszterelnök Öttömösön, Mihálffy Bélánál járt disznóvágáson, mint írta erről szóló Facebook-bejegyzéséhez: „Az idei első disznóvágás”.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott pedig Kondoroson vett részt egy 180 kilós mangalica feldolgozásában, ő készítette a kolbásztölteléket.