Kiderült, itt történnek késelések, brutális támadások a lomokért

A lomizás már szinte „szakmává” nőtte ki magát, amely tele van íratlan szabályokkal, területfoglalási taktikákkal, sőt bandaháborúkkal is. A Metropol ellátogatott a csepeli Csillagtelepre, ahol már vasárnap hajnaltól javában folyt a „kincskeresés”. Délelőtt már egész tömeg guberált a kidobott tárgyak közül. 

A gyakran vidékről, lepusztult kisteherautókkal érkező csapatok már már napokkal a lomtalanítás kezdete előtt felmérik a körzetet, és a komolyabb zsákmánnyal kecsegtető helyeken otthagynak egy őrszemet, aki a lomokon ülve vigyáz a szerzeményekre, nehogy a konkurens banda szemet vessen rá. Az őrszemek többnyire nők, eközben a férfiak végzik a pakolást. A lomkupacok mellett gyakran tör ki tettlegességig fajuló veszekedés a helyi és vidéki gyűjtögetők között.

A peremkerületek a lomizók kedvencei

Egy csapat fiatal egy egész utcát „foglalt le”, és épp serényen pakolták fel a kacatokat. Először őket kérdeztük, mennyit lehet keresni a lomizással.

 "Messziről jöttünk el idáig, de Budapesten mindig jól tudjuk értékesíteni a lomokat – mondta az egyik férfi, aki a nevét nem árulta el. - Volt, hogy több százezer forintot kerestünk egy nap alatt. Király ez a lomtalanítás! Főleg aranyat és vasat keresünk. Az előbb jött ki egy hölgy és adott át nekünk egy csillárt. Ez nagyon jó fogás!" – tette hozzá.

Egy hatalmas lomkupac mellett egy idősebb férfi ült, várva, hogy társai megérkezzenek a szajréért.

Nehogy elhiggyenek bármit is ezeknek a fiataloknak. Ha százezreket lehetne keresni ezzel, akkor már rég nem lennének itt. Lókötők, hazudik az összes! – legyintett József, aki elmondása szerint már 40 éve űzi a lomis „szakmát”. Ugyanakkor azt is elárulta, hol portyáznak a legszívesebben:

 A budai gazdagok nem dobnak ki semmi, oda nem érdemes menni. Budapest külső kerületeiben sokkal több és értékesebb dolgot találunk.

Rendszeresek a késes, baltás támadások

A területfoglalás vérre menő dolog. Szó szerint. A profi lomisok már éjszaka kimennek, hogy kiállítsák az őrszemeiket, a pofátlanabbak csak kilógatnak lánccal egy táblát az adott területre, amin ez áll: „Fogva”. A budapesti guberálók szerint az utóbbi a vidéki csapatok módszere, és akár vérre menő csetepaté származik abból, ha valaki levágja a tábláikat.

Rendszeresek a késelések és a baltás támadások a vidéki lomisoknál. Azt hiszik, övék a környék! Én mindig levágom a táblát, mert nincs joguk lefoglalni a területet – háborgott az egyik helyi lomis, aki épp egy furgonba pakolta be a zsákmányt, két már levágott tábla mellé - írta meg a Metropol.