A számok nem hazudnak: egyre több pénz jut vásárlásra

A fogyasztás növekszik, de úgy, hogy 2010 óta minden társadalmi réteg, minden jövedelmi és vagyoni szinten jóval többet engedhet meg magának nemcsak a mindennapi élethez szükséges termékekből, hanem az „extra életminőséget” nyújtó dolgokból is (pl.: műszaki cikkek, autó stb.). 

A lakosság pénzügyi vagyona több mint háromszorosára növekedett.

A szegénység is tartós csökkenésnek indult, ráadásul 2010 óta a legnagyobb mértékben hazánkban mérséklődött a szegénység szintje az egész Európai Uniót tekintve. A Ripost7 cikke.

138 százalékos bérnövekedés

A munkahelyteremtés mellett a bérek is nőttek: az átlagbér bruttó összege 2010 és 2021 novembere között (ami az elérhető legfrissebb adat) több mint megduplázódott, 138 százalékkal nőtt, 482 400 forintra. A nyugdíjak tekintetében elmondhatjuk, hogy az átlagos összeg 12 év alatt több mint 70 százalékkal emelkedett. A vagyoni helyzet javulásának köszönhetően az egyes egyének, családok előrelépése abban is tetten érhető, hogy Magyarországon egyre többeknek van autója. A KSH adatai szerint a személygépkocsik száma 2010-ben 2 984 063 darabot tett ki, 2020-ban pedig 3 920 799 darabot. Azaz 2010 és 2020 között a személygépkocsik száma 936 736 darabbal nőtt, ami 31 százalékos állománybővülésnek felel meg. E tekintetben az is beszédes adat, hogy míg 2010-ben 46 ezer új személygépkocsi került Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezésre, addig ez 2019-ben 163 ezret, 2020-ban 132 ezret tett ki.

Tartós fogyasztási cikkek

A tartós fogyasztási cikkek tekintetében szintén komoly változás figyelhető meg. 100 háztartásra vetítve 2010 és 2020 között több mint hatszorosára emelkedett a szárítógépek mennyisége, háromszorosára a laptopok, közel két és félszeresére a légkondik száma és másfélszeresére a mosogatógépek mennyisége. Külön kiemelendő, hogy a tartós cikkek bővülése a legszegényebbek körében is megfigyelhető volt. Példaként emelhető ki, hogy a legalsó jövedelmi decilisben a laptopok száma 100 háztartásonként 9-et tett ki 2010-ben, ami 2020-ra 49-re emelkedett, a mosogatógépek száma pedig 3-ról 13-ra emelkedett 100 háztartásonként.

Élelmiszer-fogyasztás

2010 óta jelentősen nőtt az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás. 2010 és 2020 között jelentősen nőtt a hal-, halkonzervfogyasztás – mintegy 55 százalékkal, de a húsfélék (+29 százalék) és gyümölcsök fogyasztása (+23 százalék) is jelentős növekedést ért el. A javulás a legszegényebb réteg esetében kiemelkedő volt. 

Míg országos átlagban az volt látható, hogy 2010-hez képest a húsfogyasztás közel 30 százalékkal emelkedett (15,5 kilogrammal), addig ez a legszegényebb jövedelmi tizedekben 66 és 44 százalékos emelkedést mutatott. Azaz mára a szegényebbek jelentősen több húst esznek.

Belföldi turizmus

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelentősen nőtt a lakosság turisztikai fogyasztása 2010 és 2021 között, amely a jólét, az elkölthető jövedelem növekedését jelezheti. A rendelkezésre álló adatok szerint míg 2010-ben a belföldiek vendég­éjszakái a kereskedelmi szálláshelyeken 9,94 milliót ért el, addig ez – a koronavírus-válságot megelőző évben – 2019-re 15,79 millióra, másfélszeresére növekedett.

Rezsicsökkentés

A Századvég rezsicsökkentéssel kapcsolatos elemzése szerint a rezsicsökkentés intézménye 2013 óta 2600 milliárd forintot spórolt a magyar családoknak.

Összességében egy átlagos magyar család, háztartás mintegy 627 ezer forintot spórolhatott, ez havi bontásban hatezer forintot jelentett. A kutatócég számításai szerint a rezsicsökkentés összességében 54 százalékos kiadáscsökkentést eredményezett a rezsitételeken az összes kiadástételhez viszonyítva. Míg egy átlagos háztartás 2012-ben, a rezsicsökkentést megelőzően kiadásainak 14 százalékát fordította rezsire (2005-ben, az emelések előtt ez még csak 10 százalék volt), ez az arány 2019-re 8 százalékra, közel a felére csökkent. Ez nyilvánvalóan pozitív irányban befolyásolta a háztartások életszínvonalát.

A lakossági vagyon alakulása

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a lakosság nettó pénzügyi vagyona 2010 első negyedéve és 2021 harmadik negyedéve között háromszorosára nőtt, 18,8 ezer milliárd forintról 59,9 ezer milliárd forintra. A lakosság teljes (bruttó, kötelezettségekkel nem csökkentett) pénzügyi vagyona ezalatt 30 ezer milliárd forintról 72,9 ezer milliárd forintra emelkedett. Ez az eredmény Európában az egyik legjobb, hiszen a magyar lakosság nettó vagyona az Európai Unión belül a hatodik legmagasabb mértékben emelkedett.

Csökkenő szegénység

A Fidesz–KDNP-kormányzat és a miniszterelnök kiemelt célja a szegénység csökkentése, illetve felszámolása 2030-ig. Ehhez kapcsolódóan elmondható, hogy jelentősen csökkent a szegények száma és aránya 2010 és 2020 között, az eddigiekben bemutatott foglalkoztatottsági, jövedelmi, vagyoni és fogyasztási „boom” következtében. 2010 óta a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szegények aránya (azaz a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya) 31,5 százalékról 18,2 százalékra csökkent 2020-ra. A gyermekes háztartásoknál a szegények aránya több mint 1/3-os (35,3 százalék) volt 2010-ben, ez 2020-ra 17,6 százalékra csökkent – vagyis megfeleződött.

Az Orbán-kormányok alatt javult a családok anyagi helyzete

A magyar társadalom többségének javult az anyagi helyzete 2010 óta, így jelentősen nőtt az életszínvonal, köszönhetően a jobboldali kormány családokat támogató intézkedésének. 

Ennek jegyében a kormányzat többek között bevezette a babaváró hitelt, az otthonfelújítási támogatást, illetve a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását. 

A Századvég közvélemény-kutatása alapján megállapítható, hogy a magyarok közel kétharmada (64 százaléka) úgy gondolja, hogy amióta Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, a családjának anyagi helyzete összességében javult, ezzel szemben 26 százalékuk válaszolt úgy, hogy szerinte a családja anyagi körülményei romlottak. 

A kutatás rávilágít ugyanakkor arra, hogy a válaszadók mindössze 17 százaléka feltételezi, hogy javulnának családjának pénzügyi körülményei, amennyiben a Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc vezette baloldali összefogás alakíthatna kormányt az országgyűlési választásokat követően, míg a magyarok több mint háromnegyede (76 százaléka) úgy véli, hogy családjának anyagi helyzete romlana vagy nem változna a balliberális szövetség esetleges választási győzelme esetén.