Baán László: A választások tétje a Liget-projekt jövője is

A Városliget felújított sétányain járva, a felújított Millennium Házát megcsodálva, a Nagyjátszóteret, az új futókört vagy épp a sportpályákat kipróbálva bárki meggyőződhet arról, kinek lett igaza: az úgynevezett „ligetvédőknek”, vagy azoknak, akik a Liget megújítását tűzték ki célul. Most mérföldkőhöz érkezett a Liget-projekt: a hétvégén megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, márciusban pedig az új Néprajzi Múzeum. ­Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját, a Liget-projekt miniszteri biztosát Zimber Szilvia kérdezte.

Ripost7: Fényképeken, videókon láttam már a Magyar Zene Házát, de a valóságban most először és azt kell mondjam: semmi nem adja vissza az élményt, ezt látni kell! Mekkora érdeklődést tapasztal a megnyitó előtt?

Baán László: „Páratlan úgy a hazai, mint a nemzetközi szakmai érdeklődés, hiszen sehol a világon nincs ilyen zenei beavató intézmény, ahol a koncerttermek és zenepedagógiai műhelyek mellett közel kétezer négyzetméteren interaktív, szórakoztatva tanító zenetörténeti kiállítások is várják a látogatókat. Maga a ház, ez a páratlan építészeti alkotás a világhírű japán tervező, Sou Fujimoto, a megvalósításon dolgozó több mint száz magyar mérnök, s természetesen a kivitelezők munkáját dicséri.”

Ripost7: Milyen programokkal nyit a Zene Háza?

B. L.: „Most vasárnap, január 23-án és a rá következő héten számos ingyenes koncerttel várja majd a látogatókat, de azután is bárki szabadon besétálhat ebbe a gyönyörű üvegpalotába, körülnézhet, beülhet a kávézóba, de a zenei és kiállítási programok, zenepedagógiai foglalkozások, mint bárhol másutt, természetesen belépődíjasok lesznek. Jellemző a felfokozott érdeklődésre, hogy több rendezvényre már elővételben elfogytak a jegyek. Érdemes időben választani a sokszínű kínálatból.”

Ripost7: Sokszor támadták korábban a Liget-projektet és a főváros máig ellenzi bizonyos épületek megépítését. A koncepcionális különbség az, hogy a főváros jelenlegi vezetése csak közparkot képzelt a Városligetbe, önök pedig kulturális negyedet is. Eldőlt ez a vita?

B. L.: „Ez a vita már jó egy évszázada eldőlt. A jelenlegi fővárosi vezetés, politikai számításból, egy olyan Ligetet vizionál, ami pont ellentétes azzal, ami a Városliget legsajátabb, egyedi jellemzője, s amiért több mint száz éve ez a legkedveltebb hazai közparkunk: ez pedig a zöldfelületi kikapcsolódás és egy egyedülállóan gazdag kulturális intézményrendszer harmonikus együttléte. A városligeti közparkban ez az együttállás egy olyan egyedi érték, amit tisztelni és őrizni kell, s nem pedig felszámolni. A Városligetben 1866-tól, az Állatkert megnyitását követően, számos nagyszerű intézmény – többek között a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Műjégpálya, a Nagycirkusz, a Vajdahunyadvára, a Közlekedési Múzeum – találta meg otthonát. Szó szerint benne: hiszen mindegyik intézmény a Ligetben, s nem pedig köréje épült. Én ugyanazt mondom, mint amit a Liget-projekt legbőszebb ellenzői tűztek a zászlajukra, ám jómagam komolyan is gondolom: a Városliget maradjon Városliget! Vagyis őrizzük meg ezt az egyedi karakterét s hozzuk vissza régi fényét: a zöldfelületeknek éppúgy, mint a parkot átszövő intézményrendszernek – s mindezt a legkorszerűbb, 21. századi igényeknek megfelelően.”

Ripost7: Hogyan alakul a Liget zöldfelületének sorsa? Annak a csökkenését, pusztulását jósolták a magukat ligetvédőknek nevező csoportok, politikusok.

B. L.: „A Liget zöldfelülete az eddigi 60 százalékról 65 százalékra bővül, s a meglévő parkfelületeket is felújítjuk: eddig már mintegy kétszázezer négyzetméteren ez meg is történt. Kevéssé köztudott, hogy a Liget eddig több mint egyharmadát lebetonozott felületek, utak, parkolók foglalták el: ennek egy jó részét visszazöldítjük, s a felszíni parkolás helyett mélygarázsokat alakítunk ki a Liget szélén. Kiemelten fontos, hogy az új épületek sem vesznek el egy talpalatnyi zöldfelületet sem a Ligetből, ugyanis csak olyan helyen építkezünk, ahol korábban is épület vagy parkoló volt. Vagyis az valósul meg, amit ígértünk: egyszerre lesz több zöld és több kultúra a Ligetben.”

Ripost7: Minek tulajdonítja akkor a főváros, Karácsony Gergely főpolgármester makacs ellenállását?

B. L.: „A főváros a Liget-projekt esetében oly mélyre ásta magát a lövészárokba, ahonnan már csak nagyon nehezen tud kimászni. Pedig a harc okafogyottá vált, hisz mindazok, akik ellátogatnak a Liget eddig megújított részeire, s immár a Magyar Zene Háza vagy rövidesen a Néprajzi Múzeum épületeibe, politikai meggyőződéstől függetlenül ugyanazt tapasztalják: világszínvonalú új létesítményeket egy megnövekedett és megújult zöldfelületű parkban. A főváros részéről azonban korántsem a zöldfelületek mindenek felett való védelméről és gyarapításáról volt és van szó, hanem politikai számítgatásról. Ezt jól mutatja, hogy a Városliget zöldfelületéért oly óriási aggodalmat mutató főváros a saját udvarába, a sok ezer négyzetméteres városházi parkoló helyére több mint két éve oly nagy garral meghirdetett parklétesítési projektben eddig nem hozott létre még egyetlen négyzetméternyi zöldfelületet sem.”

Ripost7: A főváros által ellenzett Új Nemzeti Galériáról, Városligeti Színházról és a Magyar Innováció Házáról már letettek?

B. L.: „A kormány nem tett le a Liget-projekt teljes körű megvalósításáról, hisz csak annak révén jöhet létre egy olyan, 150 év nagyszerű fejlesztésein alapuló közpark, amely Európa egyik legvonzóbb és legkomplexebb kulturális negyede lesz, és kiemelkedő új vonzerőt jelent úgy a hazai, mint a nemzetközi turizmusban. Ez az ország kulturális gazdagodásán és hírnevének gyarapodásán túlmenően lehetővé teszi majd azt is, hogy a Liget megújítására fordított összegek akár 15 éven belül megtérüljenek.”

Ripost7: Befolyásolja a Liget-projekt alakulását az áprilisi országgyűlési választás?

B. L.: „Igen, oly sok más mellett ennek a sorsa is a választás egyik tétje. A Liget-projekt nem helyi, hanem országos, nemzeti ügy, ezt a Kúria néhány évvel ezelőtt ki is mondta egy budapesti népszavazási kezdeményezés kapcsán. Ha a tavaszi választáson a választópolgárok azt a politikai erőt választják, amelyik a Liget-projekt teljes körű befejezését a nemzet érdekében álló célnak tekinti, az döntően befolyásolja a Városliget megújításának további menetét.”

Ripost7: És akkor megépülhet a félbe maradt Biodóm is?

B. L.: „A Biodóm nem tartozik a Liget-projekthez, az egy fővárosi beruházás, amit a kormány eddig több mint 30 milliárd forinttal támogatott. Olyan készültségi szinten van a komplexum, hogy ott igen nehéz lenne bármi mást kialakítani: vagy létrejön Európa legnagyobb fedett trópusi csarnoka, vagy lebontják az egészet. A kormány kész egy komplex megállapodásban rendezni a Biodóm sorsát – ez eddig sajnos nem történt meg, így a megoldás a következő kormányzati ciklusra marad.”

Ripost7: Ön híres arról, hogy képes egymástól távoli álláspontokból is kompromisszumokat tető alá hozni és megszelídíteni egy sárkányt is. Miért nem sikerült ez eddig a Liget megújítása ügyében a kormány és a főváros között?

B. L.: „Azért, mert a főváros pont azt tartotta politikai érdekének, hogy ne legyen kompromisszum. Az elmúlt évek során több mint száz olyan civil szervezettel egyeztettünk, s fogadtuk be több száz javaslatukat, akiknek tényleg az volt a céljuk, hogy az egyre jobban lepusztuló Liget egy jobb hely legyen minden idelátogató részére. A jelenlegi fővárosi vezetés számára a 'ligetvédelem' azonban csak egy faék egyszerűségű, önigazoló politikai akció volt, hogy ezzel bizonygassák a zöldnél is zöldebb elkötelezettségüket. Ennek eléréséhez a minden értelemben legolcsóbb eszközül azt találták, ha nem megvalósítanak valamit, hanem inkább tiltakoznak valami ellen. Ezért kellett a Liget-projektet a Városliget vesztét okozó katasztrófának beállítani, s ezért deklarálta folyamatosan a főváros, hogy ez ügyben nem köt semmilyen kompromisszumot, hisz éppen ezt a hajthatatlanságot szánták a legjobb bizonyítéknak a zöld ügyek melletti eltökéltségükre. Azonban a valóság végül megérkezett, és lassan bekopog a Városháza kapuján is. Ugyanis bárki, aki kisétál a Liget megújított részeire, s ezt már eddig is sok százezren megtették, nos, az immár nem a Liget-projektről tódított pusztulást, hanem egy minden elemében a korábbi állapotánál sokkal többet és jobbat nyújtó parkot talál. Ezt a meccset bizony lefújták, s a legfőbb bíró, a közönség fújta le: köszöni, nem kér többet az ámításból. Ez a helyzet akár utat is nyithat egy új, most már végre tárgyszerű fővárosi hozzáálláshoz a Liget ügyében.”

Ripost7: Kanyarodjunk vissza a Néprajzi Múzeum márciusra várható átadására. Hogy állnak a munkálatok? Készen lesz tavaszra az épület berendezése és a tetejére tervezett park?

B. L.: „Igen, kész lesz, s ha a tavasz időben érkezik, akkor az új múzeumépület március végi átadásakor már egy gyönyörűen zöldellő, a legmagasabb pontjáig besétálható tetőkert fogadja majd a látogatókat, amelynek nagyszabású, de mégis harmonikus íve egy egykilométeres átmérőjű körív alsó szeletét rajzolja ki. A Néprajzi Múzeum egyébként hazatér a Ligetbe, hisz a gyűjtemény először itt, a Városligetben, a millenniumi kiállítás részeként mutatkozott be a nagyközönségnek, ám azóta se volt ennek a rendkívül gazdag, idén pontosan 150 éves nemzeti közgyűjteményünknek egy eredetileg is múzeumi célra épült, kellően tágas, a gyűjtemény teljes keresztmetszetének bemutatására alkalmas saját otthona. Most végre lesz, s a magyar tervezők, a Ferencz Marcel nevével fémjelzett Napur Architect által megálmodott nagyszerű, nagyobbik részében a föld alá rejtett, a föld felett pedig két egymásnak futó, parkosított domboldalt idéző múzeumban háromszor akkora lesz a kiállítóterek összesített területe, mint eddig a Kossuth téri épületben, amely egyébként visszaalakul azzá, ami eredetileg volt: Igazságügyi Palotává.”

Ripost7: Bár nem tartozik közvetlenül a Városligethez, az Operaházat is a Városliget Zrt. újítja fel. Miért?

B. L.: „Ez minden bizonnyal annak az elismerése, hogy jelenleg a Városliget Zrt. a legjobb kulturális beruházó cég az országban. Megtisztelő, hogy a kormány ránk bízta a gyönyörű és emblematikus épület teljes körű megújítását. Örömmel mondhatom, hogy két hónap múlva, márciusban eredeti pompájában, s egyben a legkorszerűbb technikai és a közönség kényelmét szolgáló korszerűsítésekkel együtt újranyit a nagyközönség számára az Ybl Miklós tervezte csodálatos palota. A magyarok 150 évvel ezelőtt, az 1867-ben, a kiegyezéskor még oly szegényes három városka – Pest, Buda és Óbuda – helyére egy Béccsel vetekedő szépségű és gazdagságú európai metropoliszt álmodtak meg: Budapestet. S nemcsak álmodtak róla, de harmincegynéhány év, vagyis annyi idő alatt, mint amennyi idehaza a rendszerváltás óta eltelt, óriási szellemi és anyagi ráfordításokkal meg is valósították ezt az álmot. Ennek az időszaknak az emblematikus épületei közé tartozik többek között a Parlament, az Operaház, a Szépművészeti Múzeum, akárcsak az elpusztított, eltüntetett budavári királyi palota. A kormány az elmúlt 12 évben számos kiemelkedő nemzeti értékünk megújításáról gondoskodott, s egyben újak létrehozásáról is, amelyek közül nemzetközileg is kiemelkedő helyet foglal el a Liget-projekt: ez ma egész Európa legnagyobb és legkomplexebb kulturális fejlesztése. A Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, s reményeim szerint majd az Új Nemzeti Galéria is ugyanúgy a nemzet büszkeségeivé s egyben mindennapjaink szeretett részeivé válnak majd, mint az előző századforduló nagyszerű alkotásai. Nem vesztegethetjük el ezt a lehetőséget.”

Az interjú a Ripost7 2022. január 18-ai számában jelent meg.