A négy kérdés a következő:
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
Rogán Antal úgy fogalmazott, a kormány álláspontja ebben a kérdésben ismert: el kell menni a gyermekvédelmi népszavazásra, és ott mind a négy kérdésre nemmel kell válasolni.
A Parlament mai ülésén úgy döntött, hogy kivételes eljárásban már kedden megtárgyalja és szavaz is az országos népszavazás elrendeléséről szóló határozati javaslatról. Az Országgyűlés november 9-én szavazta meg azt az ellenzéki javaslatot, hogy a választás napján népszavazást is lehet tartani. Most a gyermekvédelmi népszavazásról szóló négy kérdést hagyhatja jóvá a Parlament.
„A kormány teljes erővel kampányolni fog amellett, hogy minél többen menjenek el és minél többen mondjanak nemet ezekre a kérdésekre” – mondta. Ezt azért is tartja fontosnak a kabinet – folytatta -, mert „a gyerekeinket meg kell védeni”, és látható, hogy Nyugat-Európa jelentős részén egyre jobban terjed az az „LMBTQ-lobbi”, ami „a gyerekeket célozza”.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kiemelte: a kormány nem kíván beleszólni senki életébe, mindenki maga dönt szexuális identitásáról 18 éves kora felett, de a gyerekekre irányuló LMBTQ-propagandát a leghatározottabban visszautasítja.
A politikus előrevetítette, ha a népszavazást egy időben tartják az országgyűlési választásokkal, akkor előbbi költsége nagyjából 5 milliárd, ha egy másik időpontban tartják, akkor pedig 12 milliárd forint. „Minden racionális érv amellett szólna, hogy e két szavazás egy időben legyen”, azonban a kormány mindkét verzióra készen áll, biztosítva a Nemzeti Választási Iroda számára a költségeket – szögezte le Rogán Antal. A végső döntést Áder János köztársasági elnök hozza majd meg – tette hozzá a miniszter, aki bízik abban, hogy az államfő is figyelembe veszi ezeket a racionális szempontokat. Ezért is lenne fontos, hogy az Országgyűlés minél előbb meghozza döntését, amire remélhetőleg az elkövetkező napokban sor kerül.
Mindent be fognak vetni, hogy január végéig a már beoltottak 70 százaléka a harmadik oltást is megkapja
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője beszélt arról is, hogy a népszavazás mellett a koronavírus-járvány elleni oltások fontosságára, azok felvételére fog buzdítani a kormány az elkövetkező időszakban. Azt mondta: minden eszközt be fognak vetni ahhoz, hogy január végéig a már beoltottak 70 százaléka a harmadik oltást is megkapja. Rogán Antal szerint a kormány fontosnak tartotta az emberek bevonását a járványkezelésbe, ezért is indítottak nemzeti konzultációt a kérdésben. Úgy vélte, Magyarországon többek között azért volt konfliktusmentes a járványkezelés – szemben a nyugat-európaival -, mert itthon az embereket bevonták a járványkezelésbe, figyelembe vették a véleményüket. A politikus szerint a járványkezelés két szakaszra volt eddig osztható; az oltás előtti és az az utáni szakaszra. Véleménye szerint a korlátozások fenntartásának, az oltóanyagbeszerzés sikerének és az intenzív lakossági tájékoztatásnak volt köszönhető, hogy Magyarország érte el elsőként az ötven százalék feletti átoltottságot. A harmadik oltást tekintve pedig Magyarország kiemelkedő helyen szerepel a többi uniós országhoz képest – tette hozzá.
Rogán Antal azt mondta, a negyedik járványhullám a beoltatlanok miatt van, ugyanakkor jelezte: az oltás kötelezővé tételét nem tartja célravezetőnek, szerinte a minél több emberhez eljuttatott tájékoztató kampányoknak, a személyre szóló üzeneteknek van hatásuk.
Beszélt arról is, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ elsődleges vizsgálatai szerint a használatban lévő vakcinák a legújabb, dél-afrikai vírusvariáns (omikron) ellen is védenek, de csak akkor, ha a szervezet védekező képességét a harmadik oltással megerősítjük. A miniszterelnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, a következő két hónapban az egyik legfontosabb feladata lesz a kormánynak, hogy meggyőzze a már oltottakat a harmadik vakcina felvételére. Mint mondta, az első két dózis beadása utáni 4-6 hónapban a szervezet védettsége csökken, ezért van jelentősége a harmadik oltásnak. Jelezte azt is, hogy december 20-án érkezik Magyarországra az 5-11 éveseknek szánt Pfizer-szállítmány, és közölte, a szülőket is meg fogják keresni annak érdekében, hogy minél többen oltassák be gyerekeiket. Gyüre Csaba (Jobbik) alelnök azon kérdésére, hogy nem tervezik-e a népszavazást lehetővé tevő jogszabályi környezet megváltoztatását a „nagyobb népszuverenitás” érdekében, Rogán Antal azt válaszolta: nem a szabályokban kell keresni a problémát, a különböző politikai erőknek kell buzdítaniuk az embereket, hogy vegyenek részt a népszavazáson. Czunyiné Bertalan Judit, a bizottság fideszes alelnöke hozzászólásában azt mondta, az eltelt időszakban széles körű lakossági kampányt folytatott a kormány, és a baloldal hibájának róható fel, hogy sok az oltásellenes és a bizonytalan. Mint mondta, az ellenzéki oldalon sokat tettek azért, hogy az embereket elbizonytalanítsák, ami – szerinte – már felveti a komoly károkozás és felelősség kérdését is. Rogán Antal hozzátette: el lehet gondolkodni az oltási akcióhét további meghosszabbításáról, hiszen oltóanyag van bőven. Ezzel kapsolatban megjegyzte: véleménye szerint érdemes lenne a háziorvosokat is bevonni ebbe a munkába.
Nő a minimálbér, januártól nem kell szja-t fizetni a fiataloknak, februárban 13. havi nyugdíjat fizet a kormány
Rogán Antal elmondta, hogy a kormány a nemzeti konzultáció eredményét figyelembe véve meghosszabbította a hitelmoratóriumot a rászorulók esetében. A családi adó visszatérítéséről a jogszabályokat elfogadták; jövő év februárjában a gyermeket nevelő szülőknek visszafizetik a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót a 2020-as átlagbér adótartamáig – emlékeztetett. A kabinetfőnök rámutatott: a konzultáción részt vevők támogatták, hogy a minimálbér mértéke Magyarországon elérje a 200 ezer forintot, ennek megfelelően a kormány megállapodott a munkaadókkal, akik vállalták ennek a kifizetését jövőre. Arra kérte a képviselőket, hogy kivétel nélkül támogassák a kormány 750 milliárd forintos adócsökkentési csomagját, ez ugyanis „előfeltétele” volt a lépésnek. A minimálbér és a diplomás minimálbér megemelése összesen 2,5 millió embert érint – fűzte hozzá.
A kormány döntése alapján 2022 februárjában a 13. havi nyugdíjat teljes egészében kifizetik az érintetteknek; a nyugdíjprémiumot pedig már folyósították immár negyedik alkalommal – hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy januártól hatályba lép a 25 év alattiak adómentessége, ami „jelentős kedvezmény” a fiataloknak.
Rogán Antal elmondta, hogy a járvány súlyos csapást mért a turizmusra, a belföldi vendégek száma 2020-ban a 2019. évi 70 százalékát tette ki, a vendégéjszakáknak pedig a 78 százalékát; a külföldiek esetében pedig az ágazat a 2019-es érték 22, illetve 27 százalékát teljesítette tavaly. A kormány ugyanakkor erős támogatási programot alakított ki az ágazat megsegítésére – mutatott rá. A lemondott foglalások után 80 százalékos kompenzációt vezettek be, adó- és járulékkedvezményekről döntöttek, elengedtek díjakat, amin felül további segítséget jelentett a hitelmoratórium és a különféle kedvezményes hitelkonstrukciók – részletezte. A kormány összesen 874 milliárd forinttal támogatta a turizmust 2020-ban – összegezte. Az idei nyár a belföldi turizmus terén minden idők legsikeresebbje volt, gyakorlatilag 15 millió vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyek, ami 25 százalékkal meghaladja a tavalyit – mondta. A vendéglátóhelyek árbevétele megközelítette a 360 milliárd forintot, szemben a 2020-as 288 milliárddal – fűzte hozzá utalva arra, hogy a 2019-es rekordévhez képest a vendéglátóhelyek forgalma 10 százalékkal bővült.