Dömötör: több millió embernek segítséget jelentő döntések születnek a nemzeti konzultáció alapján

Dömötör Csaba azt mondta: az adók csökkentésén és a családok támogatásán alapuló kormányzati politikának erős támogatottsága van a nemzeti konzultáció eredményei alapján. Egyetértés van abban, hogy a koronavírus-járvány után nem tér vissza a rendes kerékvágásba az élet, ezért egyszerre kell védeni a munkahelyeket, támogatni a családokat, fenntartani a biztonságot. Emellett biztosítani kell, hogy az ország jövőjéről szóló legfontosabb döntéseket „mi magunk hozzuk, ne pedig mások”.

A konzultáció azt is megerősítette, hogy a járvány utáni gazdasági növekedésből minden generációnak és társadalmi csoportnak részesülnie kell – tette hozzá.

Hozzáfűzte: először a hitelmoratóriumról várható bejelentés és bár a bankok nem szeretnék, ha azt meghosszabbítanák, a kormánynak a konzultáció eredményei az irányadók.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítésének is megvan a társadalmi támogatottsága, ezért már csak az 5,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni, ami a mostani adatok alapján megvalósul majd. Az adóvisszatérítés átlagosan több százezer forint pluszpénzt jelenthet a szülőknek – tette hozzá.

Kiemelte: 98 százalékos az egyetértés abban is, hogy a családtámogatásoknak és a munkát terhelő adóknak alkotmányos védelmet kell biztosítani. Dömötör Csaba szerint ez azért van, mert az emberek azt tapasztalták, hogy a korábbi kormányok a válságban először a családtámogatásokhoz és a nyugdíjakhoz nyúltak. Ezzel szemben a jelenlegi kormány úgy jött ki a gazdasági nehézségekből, hogy nem hozott megszorító intézkedéseket és emellett a korábbi foglalkoztatottsági szint is megmaradt, sőt újabb rekordot döntött – hangsúlyozta.

Azt mondta: elsöprő az egyetértés abban is, hogy a minimálbért 200 ezer forintra kell emelni. Ha ez megvalósulna, a jelenlegi kormány idején háromszorosára nőne a minimálbér összege és más bérsávokra is serkentő hatással lenne – fűzte hozzá.

Az államtitkár beszélt arról is: sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a nemzetközi szervezetek is belássák, a magyar gazdaságpolitika eredményes. A kormány úgy csökkentette harmadára a munkanélküliséget, hogy közben a gazdaság talpazata stabil maradt – emelte ki.

Szerinte a magyar közélet egyik fontos választóvonala az adókról szóló vita. Míg a kormány folyamatosan csökkentette az adókat – kétkulcsos helyett egykulcsos, 15 százalékos jövedelemadót vezetett be, 9 százalékra csökkentette a társasági adót és a felére a munkát terhelő adókat -, addig az ellenzéki pártok emelnék a jövedelemadót és a társasági adót, valamint bevezetnék a vagyonadót is.

Dömötör Csaba kitért arra is: a kormány nem szeretné, ha politikai aktivista csoportoknak beleszólása lenne abba, hogy neveljék a magyarok a gyermekeiket. Ezt csak a magyar szülőknek van joguk eldönteni – jelentette ki, hozzátéve: az Európai Uniónak erre nem terjed ki a hatásköre, mégis összekeverik ezt az ügyet például a Magyarországnak járó uniós források kérdésével.

Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy a konzultáció ebben a kérdésben is megerősítette a kormányzati álláspontot, de – mint mondta – a jövőben népszavazást is indítanak majd róla.

A nemzeti konzultációs kérdőívet 1 millió 423 ezren töltötték ki.

Tizennégy kérdést tartalmazott a kormány legutóbbi nemzeti konzultációja, amelynek válaszait augusztus 25-ig küldhették vissza az emberek. A kérdések érintik a minimálbér szintjét, a családtámogatásokat, a migrációt, a hitelmoratóriumot és az adókat is. Az első kérdés szerint többen úgy vélik, hogy a járvány után a világ sok tekintetben megváltozott, egy veszélyesebb korszak kezdődött. Magyarországot meg kell erősíteni, hogy meg tudjon felelni az új kihívásoknak. Mások szerint minden újra olyan lesz, mint a járvány előtt, így nincs erre szükség. „Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni. A minimálbért 200 ezer forintra kell emelni, mert ez is biztosítja, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesüljenek. Mások szerint erre nincs szükség” – folytatódik a kérdések sora. Egy újabb kérdés szerint vannak, akik azt mondják, Magyarországot úgy lehet megerősíteni, ha alkotmányos védelmet adunk a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak, hogy válságok alatt egyetlen kormány se vehesse el azokat az emberektől. Mások szerint erre nincs szükség, a válságok árát fizessék meg az emberek. „Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítéséhez fontos lenne, hogy arra törekedjünk, Európában Magyarországon legyenek a legkisebbek a munkát terhelő adók. Mások szerint erre nincs szükség, vissza kell térni a Gyurcsány-korszak politikájához, és emelni kellene a munkát terhelő adókat” – a kormány ennek eldöntésére is kéri az embereket. „Vannak, akik azt javasolják, hogy ha sikerül a kormánynak a gazdasági növekedés mértékét 5,5 százalék fölé emelni, akkor a gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021. évben befizetett adójukat (az átlagbér adószintjéig), mivel ők viselték a legnagyobb terhet a járvány alatt. Mások szerint erre nincs szükség” – szerepel a konzultációban. A kérdések sora úgy folytatódik: „vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, melyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól. A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni és mindenkinek törlesztenie kell”. „Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni a hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát. Vannak, akik azt gondolják, Magyarországnak vállalnia kell a vitákat, és ki kell állnia az emberekért. Mások szerint Magyarországnak engednie kell Brüsszelnek” – tartalmazza a kérdőív. „Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg” – a kormány erről is megkérdezi az emberek véleményét, ahogy arról is: a „Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában.” „Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt. Vannak, akik szerint ellen kell állni a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának, mások szerint Magyarországnak engednie kell a migrációs vitában” – folytatódik a kérdéssor. Egy újabb kérdés arról szól: „sokak szerint a járványok korában óriási veszélyt jelent, ha mindenki szabadon beutazhat Magyarországra. Fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy újabb járványhullámok felbukkanása esetén járványügyi korlátozásokat lehessen előírni, és a járványok által sújtott országokból csak egészségügyi vízummal lehessen belépni Magyarországra. Mások szerint a járvány véget ért, a szabad beutazás lehetőségét minden országból korlátlanul biztosítani kell.” „A brüsszeli bürokraták és Soros György szervezetei szerint a járvány utáni években fel kell gyorsítani a bevándorlók behozatalát. A tengeri úton érkező migránsokat pedig kötelezően szét kell osztani az európai országok között. Magyarország kormánya nem támogat semmilyen kötelező szétosztást. A kormány álláspontja szerint a járvány után is csak önkéntes alapon lehet befogadni a migránsokat, és nem lehet kötelező módon szétosztani őket az unió országai között” – tartalmazza a konzultáció, és kitér arra is:: „vannak, akik szerint a járvány utáni két évben járványügyi migránsSTOP-ra van szükség. Teljesen le kell zárni a határokat a migránsok előtt, mert újabb vírusmutációkat hurcolhatnak be Magyarországra. A brüsszeli bürokraták szerint nem szabad visszautasítani a járvány idején érkező migránsok befogadását.” A konzultáció úgy zárul: „a járvány idején látható volt, hogy a nemzetközi piacon nagy küzdelem alakult ki a vakcinákért. Vannak, akik szerint a járványok korában meg kell szüntetni ezt a kiszolgáltatottságot, ezért szükség van magyar vakcinagyárra. Mások szerint erre nincs szükség.”