Ide költöztek Magyarország műkincsei! – Mutatjuk belülről

A világszínvonalú múzeumi háttérintézmény, az OMRRK a Liget Budapest Projekt keretében épült fel a Szabolcs utcában, az egykori kórház területén. A 37 ezer négyzetméteres épület­együttesben múzeumi raktárak, restaurátorműhelyek, laborok és kutatószobák működnek, de az épülethez kapcsolódó parkban kapott helyet a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet és egy látogatóközpont is.

A központi épület a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint háromszázezer műtárgyának biztosít infrastruktúrát. Az épületben Kónya Béla főosztályvezető kalauzolta végig a stábunkat.

Elsőként egy zsiliptérbe léptünk, itt hozzák be a műtárgyakat az épületbe. Itt állandó 20 °C-os hőmérséklet és 47–50 százalékos relatív páratartalom van. „Fontos, hogy a műtárgyak már a beérkezés pillanatától kezdve olyan optimális körülmények között legyenek, ami megakadályozza a tárgyak öregedését és károsodását. A zsiliptéren túl egy óriási logisztikai beálló található, ide érkezhetnek a kamionok„ – magyarázza Kónya Béla. Egy óriási teherlift segítségével a raktárba vagy a restaurálási műhelybe viszik a műtárgyakat. A teherlift méretét az ajtaja előtti jelölések modellezik, hogy még a műtárgy behelyezése előtt ki lehessen próbálni, hogyan férnek a műtárgymozgatáshoz. Van egy 9×4,5 méteres, külön a festményeknek készült lift is, ahol nagy méretű hengereket lehet szállítani. Teherlift repít fel a restaurátorokhoz.

Minden a műtárgyakat szolgálja

A festőrestaurátor műhely akkora, mint egy nagy csarnok, 300 négyzetméteres.

„Úgy kellett kialakítani a műtermet, hogy megfeleljen a műtárgyvédelmi követelményeknek. Például azért északi tájolásúak az ablakok, hogy soha ne jusson közvetlen napfény a műtárgyakra, mégis világos legyen a terem” – magyarázta Kónya Béla. Az itt dolgozók nem panaszkodhatnak a munkakörülményekre: mindig 20 °C és 50 százalékos relatív páratartalom van, persze nem miattuk, hanem azért, hogy ne károsodjanak a műtárgyak, festmények, képkeretek. Az OMRRK-nak külön kártevő-mentesítési programja is van; folyamatosan ellenőrzik, megjelennek-e rovarkártevők. Ez is mutatja, milyen sok mindenre oda kell figyelni.

„Többek között arra is ügyelni kell, hogy egy-egy műtárgy környezetében nem lehet nedvesen és vegyszerrel felmosni, mert az a levegőbe kerülve visszavonhatatlan károkat okozhat „– hívta fel a figyelmet Kónya Béla.

Fogy az arany

A restaurátori műhelyben aranyat is használnak, hogy eredeti állapotban állítsák helyre a festmények kereteit.

„Megrongálódtak a gipszdíszítések” – mutatta Kispál Sándor restaurátor. „Ilyenkor kiöntjük a formát, ehhez készítünk egy szilikonmintát. A kész mintával kiegészítjük a hiányzó részeket. A keret kétféle aranyozást kap: fény­- és matt aranyozást.„

A szakember először lekeni olajlakkal a keretet, amire száradás után ragasztóként tojásfehérjét ken, hogy megtapadjon a rá kerülő arany. Munka közben néha az arcához érinti az ecsetet a mester, aztán tovább simítja az aranyat.

„Ez azért szükséges, hogy kicsit zsírosabb legyen, akkor jobban tapad” – indokolja a furcsa mozdulatot. Most 23 karátos aranyfüsttel dolgozik, a vékony aranylapocskákat odakészíti a keret mellé. Munkája közben 50 százalékos alkoholt használ, annak a víztartalma aktivizálja az anyagot, így jobban tapad. Lassan, óvatosan elsimítja.

Finom ecsettel simítja rá az aranyat, mert egy erősebb nyomástól az ecset nyoma is meglátszana. Sok esetben vissza kell öregíteni az aranyat: nagyon finoman megdörzsölik egy ronggyal vagy bársonnyal. Pigmenteket is adnak hozzá, amihez krétaport kevernek, és azt bedörzsölik a keretbe. Ezek a finom szemcsék csiszolják és dörzsölik óaranyra a felületet.

Minden ecsetvonást dokumentálni kell

Az év végén a Magyar Nemzeti Galériában nyílik egy Szinyei Merse Pál-kiállítás, emiatt restaurálják, készítik elő a festő képeit. Különböző technológiákat, eljárásokat alkalmaznak, mindent pontosan dokumentálnak és fotóznak.

„A festményt először feltárjuk, vagyis megállapítjuk, mennyire öregedett el, sárgult meg. Ezen a képen helyenként átfestések is voltak – mutatja a restaurátor.„ – Először UV-felvételeket készítettünk, így előre tudtuk, hol lehet átfestésre számítani, amiket eltávolítottam. Ezt követi majd az esztétikai helyreállítás.

A festőrestaurátor azt is bemutatta, hogyan távolítja el a lakkréteget a felületről. Mint minden esetben, itt is fotótechnikai vizsgálatok előzik meg a tényleges beavatkozásokat.

Különböző hullámhosszúságú fénnyel, elektrotechnikai sugárzással világítják meg a tárgyakat, és az így kapott felvételeket vizsgálják meg. Ennél a festménynél például alárajz is található, de az infravörös képeken a mell és a bordakosár szépen kirajzolódik.

Röntgennel vizsgálják a múltat

A restaurátorműhelybe rövidesen megérkezik az ország és Európa legnagyobb radiográfiás berendezése. A nagy méretű röntgen közel 15 négyzetméter alapterületű festménynek az átvizsgálására lesz képes. Ezt nemcsak az itt őrzött műtárgyak vizsgálatára fogják használni, hanem segítséget nyújtanak majd más múzeumok, illetve európai közgyűjtemények számára is.

A röntgenfelvétellel az is láthatóvá válik, hol vannak szerkezeti összeillesztések, csapolások, utólagos pótlások, így például egy most restaurálás alatt lévő, egy oltárról származó Sárkány­ölő Szent György-szobor kapcsán könnyedén láthatóvá válnak majd az utólagos kiegészítések: utólag tették oda a karját vagy mindene eredeti.

Berta Éva nemrég kezdte el Rozgonyi László Fekvő akt című képének a restaurálását, de már jól látszik a különbség a szennyezett és a letisztított felület között. Többféle oldószert használnak, és mindig mérlegelnek a szakemberek, hogy melyik a legmegfelelőbb.

Ez a Daubigny-festményakkora méretű, hogy nem kerülhetett semmilyen rácsra vagy más raktározási felületre. A képen látható Hold eredetileg máshol volt és sokkal nagyobb, de a korabeli karikatúrák és kritikák hatására maga a művész festette át. Nagy valószínűséggel az eredeti, nagyobb Holdat is megtalálják majd a vásznon a szakemberek, röntgen vagy az UV-fény segítségével.

Szinyei Merse Pál édesapja portréjának a restaurálási folyamatai már befejeződtek, még a díszkeret tisztítása van hátra. Ha kész, megy a műtárgyraktárba, onnan viszik majd a kiállításra.

Újabb képet fedeztek fel Szinyei Merse Pál egyik festményének restaurálása közben. A keddi Ripost7-ben mindent elolvashatsz a rejtett kép megtalálásáról.