kulcsár edina
Dühösek az allergiások: gaztenger lett a fél városból ahelyett, hogy gondoznák a közterületeket. Ideológiát is találtak hozzá, hogy ne kelljen lenyírni a füvet: méhlegelő – írták ki ezekre a területekre…
A Ripost7 egy mezőgazdász segítségével beazonosított néhány allergiát okozó növényt a méhlegelőkön: terem a lósóska és az útifű, és ha ez így megy tovább, parlagfűtenger lehet a fővárosból. 500.000 allergiás él Budapesten, őket szívatja Karácsony Gergely!
„Egy igazi, virágos méhlegelő még segítene is az allergiásokon, de helyette ez a budapesti gaztenger nagyon durva”
– mondja Szabó Olivér méhész, hozzátéve: a méhlegelőknek szánt magkeverékek nem allergének. Szemben a lósóskával, az útifűvel és a pázsitfűfélékkel, nemsokára pedig a parlagfűvel, ami felveri ezeket a gondozatlan területeket.
A makói méhész tudja, miről beszél: neki is van saját méhlegelője, de ehhez olyan magkeveréket használ, amiben 44-féle növény van. De ahol csak zöld van, tarack vagy parlagfű, oda a méhek és beporzók nem mennek, hiszen nincs táplálékuk.
„A képeken jól felismerhető a lósóska, az útifű és a fűfélék” – mondta a Ripost7-nek Véber Eszter mezőgazdasági szakember. A fűfélék nagyobb része elvirágzott és így már szórja is a magokat, amiket messzire visz a szél. A magokból újabb növény fejlődik és ha hagyják virágozni, akkor számolatlanul szórja az allergiásokra veszélyes pollent.
„A színes virágoknak kevés a virágporuk, a gaz azonban szélporzású növényekből áll, ami annyit jelent, hogy egy-egy ilyen gazos terület óriási mennyiségű pollent juttat a levegőbe, majd szétszórja a magját, amiből újabb, nagy mennyiségű pollent termelő növények fejlődnek” – tette hozzá a szakember.
Az útifű is az allergizálók között van akkor, amikor a pollenjeit szórja. Mint azt a bükki füvesember, Szabó György egy videóban korábban elmondta, érdekes módon a lándzsás útifű teáját azok is alkalmazhatják, akik az útifűre allergiásak, mert azt még azelőtt szedik, hogy pollent szórna. Amikor azonban virágzik a növény, milliószám szórja az allergizáló pollent.
„Egy rendes méhlegelő az allergiások helyzetén inkább javítana, hiszen a magkeverékben lévő növények kiszorítanák a fűféléket, amikre allergiásak az emberek. De ehhez gondozni kell a területet: egyszer át kell szántatni, rendes magkeveréket kell kiszórni, és utána rendszeresen locsolni kell. Nem bonyolult és nem is igazán drága, csak foglalkozni kéne vele. Az nem megoldás, hogy egyszerűen 'úgy hagyom' a területet, mert abból csak allergén gaztenger lesz” – teszi hozzá a méhész, Szabó Olivér.
Ha továbbra sem vágják le a méhlegelőnek kinevezett gaztengert, hamarosan parlagfű terem majd benne. A fővárosban minden negyedik ember allergiás valamelyik gyomnövényre, ami azt jelenti, hogy Karácsony Gergely közel ötszázezer lakost szívat a méhlegelőivel. És nem csak ez a néhány gazos terület szórja a pollent, hanem az innen a szél hátán szétszóródó magból kifejlődő növények is – vagyis az egész főváros szépen elgazosodik.
„Az allergia legjellemzőbb tünete a tüsszögés, viszketés a bőrön, szemen, az orrban és még a nyelőcsőben is” – mondja dr. Nékán Kristóf allergológus. Szinte minden allergiásnál előfordul nyálkahártya irritáció, mivel ez találkozik először a pollenekkel – és egyáltalán nem mindegy, mennyivel! Aki a fűfélékre érzékeny, amik ezeken a méhlegelőnek keresztelt területeken teremnek, az csalánkiütésektől is szenvedhet.
Keretes
Karácsony Gergely főpolgármester megvágta a Főkert költségvetését 344 millióról 180 millió forintra. Úgy tűnik, ezen spórol a város, és a trükk: fűnyírás, locsolás helyett kitesznek egy sárga táblát, hogy itt a látszat ellenére nem gaz van, hanem méhlegelőt „telepítettek”…
A pesti méhlegelőkön nincs virág
Megnéztünk néhány budapesti „méhlegelőt”. Virágokat alig vagy egyáltalán nem találtunk. Az egyik „méhlegelőn” gaz tenyészik, a másikon lósóska és útifű, hadd prüszköljenek az allergiások, a harmadikon meg óriási mezőkben a kutyák ellensége, a toklász. Locsolásról szó sincs, de a hőség legalább valamennyi gazt felégetett. Olyan méhlegelő is akad, amelyet nagy csinnadrattával bemutattak a sajtónak, majd miután a fotósok, újságírók elmentek, pár nap múlva ledózerolták, a táblát is elvitték, nem maradt más, csak a kopasz fű, szemét és cigicsikkek…
Hogy mit kitalálnak, hogy ne kelljen nyírni a füvet! Nemrég kiderült: a főváros több pontján juhlegelők kialakítását tervezi a Fővárosi Önkormányzat. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához elengedhetetlen, hogy legyen a fővárosnak saját birkanyája.
Az elsőre bizarrnak tűnő elgondolást a főváros vezetése nagyon is komolyan gondolja, és már három helyszínt ki is jelöltek birkalegelőnek. A III. kerületi Mocsárosdűlőt, az újbudai Tétényi-fennsíkot és a X. kerületi Felsőrákosi-réteket hamarosan birtokba vehetik a juhok és az őket kísérő szarvasmarhák…