kulcsár edina
Életeket és házakat döntött romba a hétvégi esőzés országszerte. Volt, akit az önkormányzatnak kellett elhelyeznie, másnak az egész éves munkája veszett kárba, ugyanis a víz elmosta a veteményesét vagy a kukoricáját.
Három napja szakad az eső országszerte. Az anyagi kár jelentős, szinte megállás nélkül dolgoznak a tűzoltók és a katasztrófavédelem munkatársai. A Somogy megyei Kercseligeten a vízelvezető árok nem bírt a csapadékmennyiséggel, ezért a betonelemek kimozdultak a helyükről, és a dombos településen elindultak lefelé – írja a Bors.
A helyiek szerint a helyzet bibliai időket idéz. Ezt így gondolja Kovács Attila és testvére, Katalin is, akik most földönfutókká váltak volna, ha az önkormányzat nem biztosítana nekik egy szobát.
„Tönkrement az életünk, ezt máshogy nem lehet mondani. Délután 3 óra körül kezdett el esni az eső, és este nyolcra már csaknem egy méter magasan állt a víz, a katasztrófavédők először csónakkal akartak bennünket kimenekíteni” – mondta a férfi.
„Nézzék meg! Annyi eső érte a tetőnket, hogy több szobánkban is beszakadt a födém. A villanyt nem kapcsolhatták vissza, a víz sem folyik. Nem lehet itt többé élni! A napokban kijönnek a statikusok, hogy felmérjék az épület állapotát, de nem sok jót ígérnek. Egy élet munkája benne van ebben a házban, amit most biztosan le kell bontani. Még szerencse, hogy legalább a gyerekkoromból megmaradt családi képek megmenekültek!” – kesergett a férfi.
Piros és Mátyás még soha életében nem félt annyira, mint szombat délután.
„Alig mertünk kinézni az ablakon, és a házból sem akartunk kijönni, miközben attól is tartottunk, hogy ránk szakad a mennyezet. Ez szerencsére nem következett be. A vihar alatt imádkoztunk, ez segített. Most esélyünk sincs rá, hogy bármit is eladjunk majd a piacon, mert minden zöldségünk odaveszett. Szerencsére van mezőgazdasági biztosításunk, de nem hisszük, hogy a tényleges kárunkat megtérítik. Most már hiába ültetnénk újra répát és primőrt, ugyanis amire a palánta kellően kifejlődik, már itt is vannak a hideg évszakok” – mondta az idős asszony. „Itt csak helikopterrel érdemes közlekedni. Tőlünk nem messze húzódik a patak, aminek beszakadt a hídja. Egy ember talán még képes átakrobatikázni magát a túloldalra, de kocsival már nem lehet rajta közlekedni. Magyarul részlegesen el vagyunk zárva a külvilágtól. Még szerencse, hogy a közművek működnek” – tette hozzá a hitvese.
A szomszédos település már Tolna megyére esik. Jágónakon egy autószerelőüzem udvarán okozott az eső károkat. Zoltán nem szeretett volna a képen szerepelni, de azt megengedte, hogy az egyik kocsijáról fotót készítsünk.
„Éppen egy lagzin voltunk, amikor szóltak nekünk, hogy baj van. Azonnal hazaindultunk, és a műhelyem kertjében arra lettem figyelmes, hogy a kedvenc autóm jó messzire elúszott. Legalább 110 centi magasan állt a víz. A kocsit teljesen elöntötte, majdnem két napig tartott, amíg sikerült a kárt elhárítanom. A műszereket ki kellett szerelnem, hogy mindent megfelelően kitisztíthassak. Ha ezt nem teszem meg, hamarosan az egész járgányt megette volna a rozsda.”