kulcsár edina
A kétgyermekes izsáki édesanya két és fél hétig küzdött az intenzív osztályon a koronavírussal.
Marianna megküzdött a koronavírussal, olyannyira, hogy lélegeztetőgépre is került. Heroikus küzdelem áll mögötte, de végül győztesen került ki a csatából. Az izsáki édesanya a Baonnak mesélte el a kálváriáját.
A lélegeztetőgép előtt hagyatkozott: 5 perc alatt magyarázta el a férjének, hogy miként gondoskodjon a 13 éves fiúkról és 10 éves lányukról.
A történet még februárban kezdődött. Akkor kapta el a koronavírust a negyvenes éveiben járó nő. Nem ijedt meg, gondolta, hamar túl lesz rajta.
„A férjemnek mondtam, hogy költözzön el, amíg meg nem gyógyulok, mert nem akartam, hogy mindketten megbetegedjünk. Úgy gondoltam, hogy a betegséget rosszabbul viselné a magas vérnyomása miatt. Őt féltettem inkább, hiszen nekem nem volt alapbetegségem” – mondta a lapnak Marianna. Ám a férj úgy döntött: marad segíteni és a barátok is megmutatták: lehet rájuk számítani a bajban.
Bár az édesanyát mindenki azzal biztatta, hogy csak az első napok rosszabbak, a nő lázát se a hűtőfürdő, sem a lázcsillapítók nem vitték le. Marianna végül bement a kórháza, de ott nem ítélték súlyosnak az esetet és hazaküldték. Ám otthon egyre rosszabb lett az állapota, végül mentőt kellett hívni hozzá.
A leletei akkor már olyan rosszak voltak, hogy azonnal az intenzív osztályra került: kétoldali tüdőgyulladás, nagyon gyenge szaturáció. Előtte azonban maradt pár perce, hogy beszéljen a férjével telefonon.
„Végigfutott a fejemben néhány szám, 10–90, 20–80, azaz, ha valaki lélegeztetőgépre kerül, akkor kicsi az esélye, hogy onnan élve lekerül. Százból tíz vagy húsz embert tudnak visszahozni az orvosok. Mi lesz, ha én is idejutok, ha többet nem ébredek fel? Akkor már könnyezve hívtam fel a férjemet, hogy lehet, többé nem találkozunk. Ő kérte, hogy erről ne is beszéljek, de én erősködtem, elmondtam, mi a feladata, ha a legrosszabb bekövetkezik, hiszen van két gyermekünk, akiket fel kell nevelnie. Öt percem volt erre. Most szörnyű erről beszélni, de akkor, ott, abban a helyzetben nem volt más választásom. Aztán rábíztam magam a sorsra, pontosabban az orvosokra, a nővérekre” – idézte fel a legkritikusabb pillanatot a Baon-nak Marianna.
Először csak oxigéntámogatást kapott, aztán ő is lélegeztetőgépre került.
Élet-halál harcot vívott, s amikor felébredt, majd megerősödött, megkérdezte az egyik orvost, mi is történt valójában vele. A válasz csak annyi volt: ezt jobb, ha nem tudja. De ő tudta, hogy nagyon mélyről jött vissza.
Most már otthon van a gyerekei mellett, igaz, naponta pár órára még oxigénpalack segíti a légzését, de most már előre tekint.
Hogy felveszi-e majd az oltást? Erre egy szóval válaszolt: igen.