A virológus válaszol: Mikor kell félni a tüskefehérjétől?

Felborzolta a kedélyeket a hír, hogy önmagában is veszélyes lehet a koronavírus tüskefejéje. Pavel Solopov egereken végzett kísérlete első hallásra rémisztőnek tűnő eredményeket produkált: eszerint a koronavírus felszínén található tüskefehérje a vírus jelenléte nélkül is képes komoly problémákat okozni a tüdőben. A vírus ellen bevetett vakcinák mindegyikében található tüskefehérje, ezért az ismert virológus professzor, Boldogkői Zsolt a Ripost-nak elárulta van-e félnivalónk tőlük.

A virológus szerint több tényező is meghatározhatta az erős immunreakciót az egereknél, de ez nem azt jelenti, hogy a vakcinák veszélyt jelentenének az emberekre.

„A kísérletben tüskefehérje darabokat vittek be olyan egér szervezetébe, amely emberi ACE2 receptorokat (ezt ismeri fel a vírus) fejleszett ki a tüdő sejtjeibe. A harmadik generációs (mRNS és adenovírus vektor–alapú) vakcinákban lévő tüskefehérjét viszont az mRNS vagy gén maga termelteti meg a sejttel, és így az nem kering a szervezetben. – mondta a virológus a Ripost-nak. Boldogkői szerint nem kell tartani a vakcináktól, mert ha jelentős számban citokin vihart okoznának az oltottakban, ez már régen kiderült volna.

A tüskefehérje károkozását vizsgálják

„Az eredményeink szerint a SARS-CoV-2-tüskefehérje a működő vírus jelenléte nélkül is tüdősérüléshez vezet. Ez a korábban ismeretlen mechanizmus már jóval a vírus szaporodása előtt tüneteket okozhat”

- ismertette a tudós az eredményeket.

Három napig figyelték meg őket

A grandiózus kísérlet során az egerekbe fecskendezték a tüskefehérjét, majd 72 órával később megvizsgálták az állatok tüdejét. Ekkor derült ki, hogy komoly problémákat okoz a tüskefehérje az egerek tüdejében. A kísérlet előrébb lendítette a tüskeheréje kutatását Sopolov számára: az Experimental Biology folyóiratban közölt eredménye nyomán azt kutatja, miként okoz károsodást a tüskefehérje, és hogy milyen gyógyszerek akadályozhatják meg ezt.