Az oltási terv megalkotásának indoka az volt, hogy a magyarok a veszélyeztetettség sorrendjében kerülhessenek beoltásra, biztosítva ezzel a rászoruló csoportok, az idősek és krónikus betegek elsőbbségét. Mivel a közéleti szereplők vállát – különösen járványhelyzetben – fokozott felelősség nyomja a példamutatás tekintetében, a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját az oltási rend betartásának fontosságáról.
Gyöngyös, 2014. szeptember 5. Hiesz György gyöngyösi polgármesterjelölt Tóbiás Józsefnek, az MSZP elnökének sajtótájékoztatóján, amelyet a párt kétnapos, mátraházi évadnyitó frakcióüléséről tartottak Gyöngyösön 2014. szeptember 5-én. MTI Fotó: Vajda János
A kutatás alapján megállapítható, hogy a magyarok több mint háromnegyede (80 százaléka) egyetért azzal, hogy az oltási rendet mindenkinek be kell tartania, illetve meg kellene tiltani, hogy politikusok és közszereplők az időseket, krónikus betegeket megelőzve juthassanak oltáshoz. Azoknak az aránya, aki szerint nem indokolt az oltási rend betartása, 16 százalékra tehető.
László Imre polgármester
Politikai önbesorolás mentén sem tapasztalhatók jelentős eltérések az idősek és krónikus betegek oltási elsőbbségének megítélésében. A jobboldaliak 82, a középen állók 81, valamint a baloldaliak 76 százaléka ítéli fontosnak az oltási tervben foglaltak követését, a politikusok soron kívüli beoltásának tilalmazását.
Hasonló képet láthatunk, ha kétpólusú politikai preferencia szerinti bontásban vizsgáljuk a kérdést. A felmérés rávilágít arra, hogy a FIDESZ-KDNP szimpatizánsainak 84, az ellenzéki összefogás támogatóinak 77 százaléka véli úgy, hogy az oltási rendet mindenkinek be kell tartania, illetve a politikusok és közszereplők – rászorulókkal szembeni – elsőbbségét meg kell tiltani. Ezzel szemben a kormánypártiak 12, az ellenzéki összefogás szavazóinak 19 százaléka nem gondolja szükségesnek az oltási terv betartását.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésén nem fogadták el a baloldal kezdeményezéseit, mivel a parlament határozatképtelen volt az alacsony létszám miatt. A rendkívüli ülést a baloldal kezdeményezte, ennek ellenére többen mégsem mentek el. Gyurcsány Ferenc mellett Mellár Tamás, Mesterházy Attila, Rig Lajos, Stummer János, Szakács László, Hadházy Ákos és Szél Bernadett sem volt jelen az ülésen. A Fidesz és a KDNP azért nem vett részt az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén, mert „politikai blöffnek„ tartotta a baloldali pártok kezdeményezését. Az ülésen a megjelent baloldali képviselők a megszokott álhíreket és csúsztatásokat adták elő.
Az Országgyűlés nem fogadta el a baloldal által benyújtott javaslatokat és vizsgálóbizottságok felállítását, mivel nem volt meg a megfelelő számú képviselő a napirend elfogadásához. A ház határozatképtelen volt.A rendkívüli üléssel kapcsolatban a Fidesz-frakció azt írta: a baloldal által kezdeményezett ülés csak egy politikai blöff, egy újabb eszköz arra, hogy a járvány elleni védekezést támadják.Ha a Gyurcsány-koalíciónak fontos lenne a sikeres járványkezelés, akkor visszahívná a parlament szakbizottságának éléről a kamuvideós Korózs Lajost, nem sértegetné az egészségügyi dolgozókat és hallatná a hangját a megbukott brüsszeli vakcinabeszerzés ügyében. A kormánypártok szerint a baloldalnak inkább azt kellene kivizsgálnia, hogyan fordulhatott elő, hogy a baloldal gyöngyösi polgármestere soron kívül adatta be magának és feleségének a koronavírus elleni védőoltást.
Dömötör Csaba: Oltás elleni hangulatkeltést folytat a baloldal
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a közösségi oldalán azt írta, a kormány nem vesz részt a baloldali pártok mai parlamenti kampányakciójában. A baloldal álhírekkel, az oltás elleni hangulatkeltéssel és az egészségügyi szakemberek támadásával vette ki a részét a járvány elleni küzdelemből, az általuk kezdeményezett mai parlamenti ülés nem más, mint ennek a folytatása.
