Vegyszer maradt a fürtös paradicsomban

Túl sok érésgyorsító került a fürtös paradicsomba, ezért visszahívták azt a boltok polcairól. Az áruházlánc saját minőségellenőrzése derítette ki, hogy határérték feletti az érésszabályozó etefon mennyisége. Aki január 8. és 10. között vásárolt lédig kiszerelésű, vagyis nem előre kimért fürtös paradicsomot, az inkább ne fogyassza el, az áruházlánc visszaveszi. A vegyszer egyébként a mért dózisban nem okoz komolyabb problémát, legfeljebb hasmenést és gyakoribb vizelési ingert.

A Ripost megkereste a hódmezővásárhelyi beszállítót, mert kíváncsiak voltunk arra, hány boltba kerülhetett a túlvegyszerezett paradicsomból, de ahogy bemutatkoztunk, ránk tették a telefont.

De hogy kerül vegyszer a paradicsomba?

„Nem meglepő az érésgyorsítók használata, ezzel rendszeresen élnek a magyar termelők is. Aggodalomra nincs ok, mert aki vásárolt a paradicsomból, az sem ehetett meg annyit, hogy rosszul legyen tőle„ -mondta a Ripost-nak Dömölki Lívia élelmiszermérnök.

„Mint minden szer, az efeton használata esetében is vannak szabályok, mennyit és a forgalmazás előtt mennyi idővel szabad alkalmazni. Az üzletlánc felelős kereskedőként viselkedett, ha visszahívta a terméket, amikor azt tapasztalta, hogy a vegyszer mennyisége a paradicsomban eltér a megengedett mértéktől.”

Cosmin Popescu, a temesvári Agrártudományi és Állategészségügyi Egyetem rektora az agraroldal.hu-nak korábban azt mondta, a melegházak ma már egy sci-fi film helyszínére hasonlítanak, ahol a zöldségek vízfelületen teremnek, vagyis a vízből szívják fel a növények gyökerei a rendkívül precízen, számítógépek által kiszámolt és adagolt tápanyagokat. A cél az, hogy a paradicsom egyszerre érjen be, és ehhez érésgyorsító anyagot, etefont használnak, napfény helyett ettől lesz piros a paradicsom. A Ripost utánanézett: Magyarországon jelenleg két engedélyezett növényvédő szer tartalmazza ezt a hatóanyagot.

A vegyszert tíz nappal az árusítás előtt szabad utoljára használni. Ilyet alkalmaznak egyébként az almánál, a cseresznyénél, a meggynél, a paradicsomnál, az őszi búza, az őszi árpa és az őszi rozs esetében is – utóbbiaknál így válik lehetővé a gépi betakarítás. A vegyszer korántsem veszélytelen, nem véletlen, hogy a felszíni vizektől legfeljebb öt méter távolságra alkalmazható, és szükséges tartani egy nem permetezett biztonsági övezetet, valamint ügyelni a permet egyenletes eloszlatására.

A szert már számos országban betiltották, illetve korlátozták a használhatóságát. Magyarországon a II. kategóriába sorolták, vagyis csak feltételekkel lehet hozzájutni. Egy 2007-es doktori értekezés szerint felmerül a kérdés, mennyire befolyásolják ezek az érésgyorsító vegyszerek a zöldségek beltartalmi értékét. Vannak arra vonatkozó adatok, hogy összetételük kedvezőtlenül változik, például jóval kevesebb bennük az antioxidáns.

„Ha valaki sokszor és rendszeresen fogyaszt érésgyorsítóval kezelt növényeket, az okozhat problémát „– tette hozzá az élelmiszermérnök.

A banán is kényszerérlelt

Nemcsak a termesztés, hanem a szállítás során is alkalmaznak vegyszereket a növényekre. A banán, a narancs például sokszor kényszeréretten kerül a magyar boltok polcaira. Legtöbbször érésgyorsító gázokkal kezelik a kamionokban délről szállított zöldséget, gyümölcsöt. Éppen ezért célszerű elsősorban szezonálisan, helyben termő élelmiszert fogyasztani.