BREXIT: mi változik szombat reggel a magyarok számára?

A Brexit az Egyesült Királyságot érinti (Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország), az Ír Köztársaság továbbra is az EU tagállama marad. Az átmeneti időszak főleg arra szolgál, hogy London és az EU kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Így idén gyakorlatilag alig érezhetnek a magyarok bármilyen változást. Nézzük a fontosabbakat:

Erre számíthatunk 2021-től

„A Brexit-et követően azonban ez megváltozik. A brit webshop nem fogja beszámítani az áfát a termék árába. Így az ár nagyon vonzónak tűnhet, azonban ahogy megérkezik az áru Magyarországra nagy meglepetések érhetik a fogyasztót. A Brexit után ugyanis előfordulhat, hogy nekünk kell gondoskodni a magyar áfa (27%) és esetleg a vám megfizetéséről, valamint az adminisztrációról„ – mutatott rá Gábor Zoltán, a Deloitte Magyarország Brexit szakértője az ado.hu oldalon még korábban. A fizetendő összeg nagysága a termék értékétől függ majd, és a következő szempontok határozzák meg:

Ha magánszemélytől kapunk 150 eurónál drágább csomagot, de az értéke nem éri el a 700 eurót, 2,5 százalék vámot kell fizetnünk. Ám ha cégtől rendelek, 150 euró felett már a kereskedelmi vámtarifa szerint kell fizetni, itt több mint húsz kategóriát sorolnak fel.

Fontos tudni, hogy a vámeljárás adminisztratív folyamat, amihez szükségesek vámismeretek. Ezért kézenfekvő megbízni valakit a vámügyintézéssel, s ez pluszköltséggel járhat.

47 évig volt tagja a közösségnek az Egyesült Királyság

Talán kevesen tudják, hogy 1947-ben Winston Churchill támogatásával jött létre az Egyesült Európa mozgalom. De aztán Nagy-Britannia évtizedekig ingadozott, hogy belépjen vagy ne lépjen, és az európai politikai elit is megosztott volt, hogy be kellene- e venni a volt világbirodalmat a közös Európába – a franciák kétszer is megvétózták a britek belépését. Végül a harmadik és sikeres brit csatlakozási kérelmet 1969 októberében adták be.

A hat alapító állam, a „Hatok” Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia voltak. Az első bővítésre 1973-ban került sor, amikor az Egyesült Királyság is a közösség tagjává vált – ez 47 évig tartott. David Cameron kormányfő a saját hatalmát akarta megerősíteni egy népszavazáson, ami a britek bennmaradásáról szólt volna az Európai Unióban – de 2016. júniusában a britek szűk többsége a kilépést választotta. David Cameron ebbe belebukott, majd a kilépés körüli hercehurcába Theresa May miniszterelnök is, aki 2017. március 29-én jelentette be az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépési szándékát. A brit parlament alsóháza többször is elutasította a kilépési megállapodást, majd végül megszavazták Boris Johnson kormányfő indítványát a kilépésre, amelyre ma éjfélkor kerülhet sor.