INSIDER
Csapdába ejtett egy kutyát Nagykálló vadászterületén a kegyetlen rókacsapda. A körülbelül egyéves jószág csak a kihívott állatvédőknek köszönhette, hogy nem múlt ki kínok között. Pedig a törvény tiltja a vadak kínzását még gyérítés közben is. És mi történik, ha egy gyerek jár arra?
Öt férfi ápolónak és az állatorvosnak fél órájába telt, mire kiszabadították a Coyote névre hallgató egyéves kutyust a rókacsapda fogságából, ami Nagykálló külterületén csapódott a nyakára.
„Az állatot azonnal kórházba szállítottuk, a csapdával a nyakán, mivel az eltávolítás a helyszínen, orvos jelenléte nélkül kockázatos lett volna” – mondta el a Ripost-nak Novák Éva, az Állatbarát Alapítvány munkatársa. „Coyote a sérülés miatt nagyon kiszáradt, sokkos állapotba került, végtelenül gyenge volt, a nyaka deformálódott. A röntgen csigolyasérülést mutatott ki. Nem tudtuk, mennyire károsodott a légcsöve és a nyelőcsöve, annak az esélye is megvolt, hogy lebénul. Kritikus órákat élt át, miközben infúziót és injekciót kapott.”
Az alapítvány jelezte a vadásztársaság elnökének, hogy a kitett csapda a belekerülő állatnak hosszú, kínkeserves szenvedést, lassú halált okozhat. A hattyúnyak csapdát főként rókák gyérítésére használják, ha jól működik, azonnali, gyors halált okoz. A csapda kihelyezése nem volt szabályellenes, de táblával kellett volna jelezni.
„Aggályainkat közöltük” – tette hozzá Novák Éva. „Arra a felvetésünkre, mi történik, ha ember lép bele, azt a választ kaptuk, hogy a csapda lépésre nem aktiválódik, csak a belehelyezett csalétek meghúzására.”
Az érintett vadásztársaság elnöke lapunknak már nem akart nyilatkozni, de egy vadász elmondta: a csapda csak akkor csapódik le, amikor a földbe ásott csalit meghúzzák.
„Több oka is lehet, hogy nem ölt azonnal” – mondta a vadász. „Láttam már hasonlót. Elképzelhető, hogy rosszul csípte meg az állatot, vagy el tudta húzni magával a csapdát, esetleg rosszul lett kihelyezve. Az a gyanúm, hogy a csapda hibás lehetett, gyenge. Az ilyen csapdákat gondosan kell elhelyezni, és csakis olyan területen, ahol magánszemély nem járhat, ahová csupán a vadőr jut be. Méreggel működő csapdánál kötelező a tábla kihelyezése, a hattyúnyak csapdát pedig szintén jelezni kell, például egy kitűzött piros kendővel. Kutyát ilyen területen nem lehet szabadon engedni.”
„Nincs olyan jogszabály, amely a kitáblázást előírná” – közölte Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. „Ugyanakkor legyártattunk megfelelő mennyiségű figyelemfelhívó plakátot, és ezeket jövőre díjmentesen felhasználhatják a vadászatra jogosultak. A Vadászkamara megkezdte a csapdázási útmutató kidolgozását, ez jövőre szintén a szakemberek rendelkezésére áll. Így remélhetően elkerülhetjük a hasonló sajnálatos baleseteket.”
Mint kiderült, Coyote gazdátlan, nem volt benne chip, így jelenleg az alapítvány menhelyén lábadozik. Állapota stabil, az állatorvos véleménye szerint maradandó sérülések nélkül megúszhatja a kalandot, ami kész csoda.
A törvény tiltja
A vadászati törvény egyértelműen kimondja: „Tilos a vad kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával. A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad… Tilos a vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel (így különösen csapóvas, hurok, horog alkalmazásával), valamint veremmel, méreggel elfogni, elpusztítani.”
A rókák már a panelsorra is bemerészkednek
Nem csoda, hogy igyekeznek gyéríteni a rókákat: Budapest környékén annyi van belőlük, hogy már Óbuda legbelső részeire is bemerészkednek. Néhány napja a Szentendrei úton, az egyik bútoráruház mellett bukkantak egy róka tetemére. A hétvégén pedig a Raktár utcában, a tízemeletes panelek tövében fotózott le egy kíváncsi rókát Demes Tamás az egyik hajnalon. A hatóságok figyelmeztetnek: sem az élő, sem az elpusztult rókát nem tanácsos megközelíteni, különösen pedig hozzájuk érni, mert veszettek lehetnek!
Ripost hírek
