tóth gabi
Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!
POLITIK
Létrehozva: 2019.07.23.
Nem hiszed el, milyen idióta reklámokkal bombázzák a nézőket
Az ember legszívesebben a fejét verné a falba a tévés reklámokat látva. Nem az a baj, hogy a hirdetések túloznak, hanem az, hogy teljesen hülyére veszik a nézõt. Van, aki egy fára épült kunyhóban konnektort használ, más az erdõben tartja a mosógépét, de olyan is akad, aki szó szerint fordítva ül a lovon.
Megragadni a néző figyelmét és el nem ereszteni, amíg nem tudatosul benne a reklámozni kívánt termék neve és üzenete. Ez az a cél, aminek eléréséhez egyre furcsább utakat választanak a hirdetők.
Vérig sérti a nézőt a viccesnek szánt reklám
„Általában finom és nőies vagyok, de ne szórakozz velem, ha hüvelygomba vagy!” – förmed ránk egy szőkeség, aki szavait egyenesen a nézőnek címezi, s még kacsint is hozzá… Nehéz eldönteni, hogy a hirdető a nézőt tekinti hüvelygombának, ezzel megalázva őt, vagy a makacs fertőzésnek készített reklámot.
Egy másik multicég kapszulás mosószerének reklámjában a termék melletti egyetlen és legerősebb érvként azt hozza fel, hogy ez garantáltan nem ömlik ki, szemben a folyékony mosószerrel. A reklámfilm nyomatékul még meg is mutatja a béna vevőt és a közel két évtizede használatos folyékony mosószert.
Az embernek az a kellemetlen érzése támad, hogy azért kéne kapszulás mosószert vennie, mert ennyire béna. De nem az!
Miért kell az erdőben illatosító?
Szép számmal akadnak reklámok, amelyek mintha szándékosan hatalmas butaságra építenének. Az egyik 3-az-1-ben típusú mosókapszulát például egy olyan, erdőben élő párral reklámozzák, akik a természet lágy ölén mosnak – mosógéppel! Hogy miképp kerül oda az áram? Feltehetően úgy, ahogy egy másik cég konnektoros illatosítójába, ami még a fa tetejére épült kunyhóban is működik.
Más kérdés, hogy vajon az, aki az erdőbe költözik, élvezve annak friss és természetes illatát, miért nyomná el azt egy mesterséges illatfelhővel?
A fájdalom- és gyulladáscsökkentő készítményt számtalan szakmával népszerűsíthették volna a tésztát gyúró, dagasztó péktől a krétával táblára író tanárnőn át az árufeltöltőig, ám a reklámfilm középpontjába egy masszőrt helyeztek. Egy masszőrt, akihez pont az izomfájdalmak, izomgyulladások megszüntetése érdekében járnak az emberek, s aki a munkája révén bizonyára számtalan kollégát ismer, aki készséggel átgyúrná.
Nem mindegy, melyik országban ülnek a lovon fordítva
A férfi kozmetikumot népszerűsítő kigyúrt reklámarc szó szerint fordítva ül a lovon, miközben a cég új termékeit dicséri. Szólhatott volna egy magyar szakember a külföldi cég marketingesének, hogy nálunk mit jelent fordítva ülni a lovon.
Merthogy az angoloknál a hasonló közmondás másként szól: „fordítva köti be a lovat a szekér elé”. Hasonló hibát már korábban is vétettek: egy mosószergyártó újsághirdetést adott fel az arab világban, melyben ugyanaz a három kép szerepelt, mint a világ más országaiban: egy koszos ruha, a termék képe, majd egy tiszta ruha. Csakhogy a világnak azon a részén jobbról balra olvasnak.
Úgy hívják: vidra-effektus
„ Az emberek immunissá váltak a hagyományos reklámokkal szemben, amit a szakma vidra-effektusnak hív" – mondta a %Ripost% kérdésére Nyíri Zoltán reklám- és kommunikációs szakember. „A vidra ugyanis a víz alá merülve bezárja a fülét, hogy ne menjen bele a víz. Az emberek ugyanígy becsukják a fülüket, ha reklámot hallanak. Az ingerküszöb egyre magasabbra kerül és nehéz áttörni, ráadásul sokan úgy vélik, hogy a rossz reklám is jobb, mint a semmi. Sok cég arra játszik, hogy a provokatív vagy bosszantó reklámjukat felkapja a közösségi média és vírusként terjed. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy elég sokszor mutatni valamit ahhoz, hogy az emberek felismerjék az üzletben. Beleég a tudatalattijukba, és nem is tudják, miért, azt választják."
„ Az emberek immunissá váltak a hagyományos reklámokkal szemben, amit a szakma vidra-effektusnak hív" – mondta a %Ripost% kérdésére Nyíri Zoltán reklám- és kommunikációs szakember. „A vidra ugyanis a víz alá merülve bezárja a fülét, hogy ne menjen bele a víz. Az emberek ugyanígy becsukják a fülüket, ha reklámot hallanak. Az ingerküszöb egyre magasabbra kerül és nehéz áttörni, ráadásul sokan úgy vélik, hogy a rossz reklám is jobb, mint a semmi. Sok cég arra játszik, hogy a provokatív vagy bosszantó reklámjukat felkapja a közösségi média és vírusként terjed. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy elég sokszor mutatni valamit ahhoz, hogy az emberek felismerjék az üzletben. Beleég a tudatalattijukba, és nem is tudják, miért, azt választják."
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
