INSIDER
Nem várt felfedezést tettek a Semmelweis Orvostudományi Egyetem kutatói, amikor azt vizsgálták, miért alakul ki a poszttraumás stressz, vagyis miért fordul elõ, hogy nem mindig rögtön akkor jelentkezik a stressz, amikor valakit baj, tragédia ér, hanem jóval késõbb, elhúzódóan jelentkeznek a tünetek.
A stressz fontos a túlélésünk szempontjából, hiszen az mozgósítja a szervezet tartalékait. Úgy jön létre, hogy az emberi agy körülírt sejtcsoportja jelet küld a mellékvesének, ami stresszhormont termel, ennek köszönhető, hogy ilyenkor az ember akár rendkívüli teljesítményekre is képessé válik.
Most dr. Alpár Alán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének tudományos igazgatóhelyettese és munkatársai arra jöttek rá, hogy erőteljes stressz esetén az agy-gerincvelői folyadékba kerül be egy speciális molekula, amit rövidítve CNTF-nek neveznek, és ami az agyvízbe kerülve jut el a test stresszközpontjába. Az agyvíz sűrűsége miatt azonban ez a folyamat lassabban megy végbe, ez hozza létre a tartós stresszállapotot.
A magyar felfedezésnek azért van nagy jelentősége, mert sokakat érint a hosszú távú stressz, ami miatt különböző betegségek alakulhatnak ki, és a feltárt összefüggés közelebb viszi a kutatókat ahhoz, hogy megfelelő gyógyszeres kezelést fejleszthessenek ki a tartós, poszttraumás stressz kezelésére.
Ripost hírek
