INSIDER
Több mint hússzoros árkülönbség is van egyes étkezési sók között. De mennyivel tud többet a drágább? A Pénzcentrum szakértõi szerint semmivel - legfeljebb szebb. A Ripost is utánanézett: a sztárolt himalájai só ugyanúgy bányászott kõsó, mint az 55 forintos, és 300 kilométerre a Himalájától termelik ki.
Normalizálja a vércukorszintet, szabályozza a vérnyomást, erősíti a csontokat, enyhíti a migrént, lassítja az öregedést, javítja a tápanyag felszívódását – ezt és még számos pozitív egészségügyi hatást ígérnek azok, akik a Himalája sót kínálják. Mindez csábítóan hangzik, de ugyancsak megtévesztő. A Pénzcentrum most szakértők bevonásával vizsgálta meg, mi a különbség az áruházak polcain sorakozó számos sóféleség között. A portál szerint a Sparban például a legolcsóbb só kilója 39 forint, a legdrágább 899 forint, de a CBA-ban találtak 1295 forintért is, a legdrágábbak a himalájai sók. Csakhogy ezek a termékek – bár csomagolásuk, kinézetük szebb – kémiai és biokémiai szempontból pontosan ugyanazt tartalmazzák!
Minden só a tengerből származik, csak az egyik régi, kiszáradt tengerek megkövesedett sója, amit bányásznak vagy vízoldással nyernek ki, a másikat a jelenlegi tengerekből párolják le, körülbelül négy liter vízből tíz deka sót nyerve. De mindegyik só, akár tengeri, asztali vagy himalájai, nem más, mint nátrium-klorid! Mindössze egy-három százaléka lehet más ásványi anyag.
Két dolog van, ami befolyásolja a só élvezeti vagy egészségügyi minőségét
– mondta a Pénzcentrumnak dr. habil. Rohonczy János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének egyetemi docense.
"Az egyik a sószemcsék eltérő nagysága. A nagyobb sódarabokhoz érve az ember nyelve egy úgynevezett sórobbanást él át az ízlelőbimbói segítségével anélkül, hogy maga az étel agyon lenne sózva. A másik, ami vonzó lehet, egyes himalájai sók rózsaszínje, amit valamilyen színező ásvány ad."
A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint a só minőségére vonatkozóan nincs kötelezően betartandó szabály, de van „Étkezési só (nátrium-klorid)” a Magyar Szabványban, és ha azt az előállító önmagára nézve elfogadja, akkor ezt a csomagoláson is feltünteti. Az asztali só előállítása során nem végeznek utólagos tisztítást, abban kisebb-nagyobb mennyiségben megjelenhet idegen anyag (például homok), de csak nyomokban.
Kíváncsi vagy rá, mi lehet még a sóban? Szerinted a magyar vásárlók melyik sót választják leggyakrabban? A Ripost hétfői számából kiderül, mi az igazság az asztali és a himalájai sóról!
Ripost hírek
