Fent marad a fán a magyar gyümölcs? 10.000 idénymunkás hiányzik!

Hogy lesz így magyar zöldség és gyümölcs a boltokban? Ezt kérdezik sokan, miután kiderült: sok tízezer munkás hiányzik a zöldség-gyümölcs ágazatban az idénymunkák időszaka alatt.

50-80 ezer munkást szinte azonnal fel tudna venni a mezőgazdaság májustól október közepéig, az idény emberi munkát igénylő részére

– mondta a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Ledó Ferenc a Világgazdaságnak.

A %RIPOST% utánajárt, hogy a nyári hónapokban miért nem oldják meg diákmunkásokkal a munkaerőhiányt?

Miért nincs elég diákmunkás?

A zöldség- és gyümölcsszedést gyakran tanulók végezték el, a nyári diákmunka részeként. Ezzel azonban több probléma is van.

1. A tanévkezdés:

a nyári szünet hossza behatárolja, hogy melyik termések beszedésénél tudnak a gazdák diákokat foglalkoztatni, hiszen a nagy szüretek idején már bőven zajlik a tanítás, míg például a kukoricacímerezés évek óta szerepel a diákmunka-szövetségek kínálatában.

2. A kényelem:

a nyári diákmunkák köre egyre szélesebb, és értelemszerűen többen választják a kényelmesebb pénztárosi munkát egy légkondicionált üzletben, mint a tűző napon végzett, sokszor hajnalban kezdődő, megterhelő fizikai munkát.

3. A fizetések:

a legtöbb esetben a bérek is rosszabbak a mezőgazdaságban: egy pénztáros fizetése 750 forintos órabértől indul, míg a mezőgazdasági munkákért 665-750 forintot fizetnek.

A szakmában dolgozók szerint az idénymunkás-problémára a gépesítés és a béremelés együttese lehet a megoldás. Így egyes feladatokat nagyobb arányban lehetne automatizálni, és a részmunkaidő is csábítóbb lenne a diákok, de a felnőtt munkavállalók számára is.

A munkás hozzáállásán múlik minden

A zöldség- vagy gyümölcsszedéshez általában nem kell szakképzettség vagy nyelvtudás, a legfontosabbakat pillanatok alatt megtanítják az idénymunkásoknak. Ledó Ferenc szerint egyetlen feltétel van, aminek egy idénymunkásnak meg kell felelnie, és amivel már évek óta gond van: ez pedig a hozzáállás. Mert például

ha az almát valaki precízen szedi le, akkor annak kilója 100 forint. De ha dobálja, az alma annyit sérül, hogy már csak 15 forintot fizetnek kilójáért.

Nem minden szektorban jelent problémát a munkaerőhiány:
a kukoricát vagy a zöldborsót például kevés pluszmunkával leszedik a gazdák a fejlett technológiai rendszereknek köszönhetően. Más termések betakarítása viszont kifejezetten élőmunka-igényes – ilyen például a paradicsom, az uborka és főleg néhány gyümölcs, így az alma, körte, barack, az eper és a málna. Tehát az igaz, hogy a vihar- és jégkárok miatt sokkal kevesebb gyümölcs terem idén, de még így is sok a fákon marad...