kulcsár edina
Különleges kapcsolat alakulhat ki egy ragadozó madár és egy ember között. A solymász Gasztonyi Alexandra ráadásul nem egy, hanem több mint nyolcvan madárról gondoskodik!
Madarak társaságában nőtt fel Gasztonyi Alexandra, ezért számára nem is volt kérdés, hogy a madáridomításnak szenteli az életét. Ráadásul a lánya is érdeklődik a solymászat iránt.
"Édesapám solymász volt, ebbe születtem bele, és most folytatom, amit apukám elkezdett. A tízéves lányom is ebben látja a jövőjét: madarak között van, fiókákat nevel és etet velünk együtt, vizsgálja velem a tojásokat, a felnőtteket meg röpíti" – kezdte a solymász a hot! magazinnak.
Alexandra a családjával együtt rengeteg madárról gondoskodik. A sólymokon kívül sasok, héják és baglyok alkotják a madárcsaládjukat.
"Pontosan nem tudom, hogy hány madár él velünk, nyolcvan és száz közé saccolom a számukat. Jelenleg Magyarország legnagyobb ragadozómadár-parkjával vagyunk együtt" – árulta el.
A madarai hűségesek, ettől függetlenül teljesen máshogyan viselkednek, mint a hétköznapi háziállatok. A szeretetüket is másképp fejezik ki.
A ragadozómadárból sosem lesz háziállat.
"Ennek ellenére az idomítás során kialakul közelebbi kapcsolat köztem és a madár között. Ismerem minden rezdülését, tudom, mik a korlátai és a határai. Elég csak ránéznem: már a tollai helyzetéről leolvasom, hogy éppen milyen kedve van. Ehhez persze rengeteg évre és tapasztalatra van szükség.
A madarak nem úgy fejezik ki a szeretetüket, hogy odabújnak a gazdájukhoz,
hanem inkább pillantásokkal, nézésekkel és egyéb, szemmel nem igazán látható jelekkel. Ezek nagyon összetett jelek, nehéz megfogalmazni őket" – magyarázta a solymász.
A férjével folyamatosan járják az országot, a bemutatójukon pedig igyekeznek minél jobban megismertetni az emberekkel a különböző ragadozómadarakat.
"A bemutatóra általában nyolc-tizenöt madárral érkezünk. Először beszélünk arról a madárról, ami éppen a kezünkön van. Általában sasokkal, sólymokkal, baglyokkal vagy héjákkal foglalkozunk. Miután elmeséljük, mit lehet tudni az adott madárról, szabadon röptetjük őket.
Ez a műsor leglátványosabb része: a közönség feje fölött repülnek el a madarak, majd térnek vissza hozzánk.
Aztán következik a gyerekek kedvenc része: a simogatás" – mosolygott Alexandra.
Nagy felelősség hárul rájuk, hiszen egy bemutatón váratlan helyzetek adódhatnak. A tapasztalataiknak köszönhetően azonban ezeket könnyen megoldják, illetve megelőzik azt, hogy bármi baj történjen az előadás során.
"Előfordulhat, hogy fegyelmezetlen vagy kevésbé együttműködő a madár. Ilyenkor megtörténhet az, hogy elrepül egy számára nyugodtabb helyre. Mivel több madarat viszünk, tovább foglalkozunk a bemutatóval, és csak a végén keressük meg.
Mindig visszajönnek hozzánk.
Szerencsére nálunk sosem történt még olyan, hogy megkapta vagy megcsípte volna a közönség egyik tagját. Ha látjuk, hogy feszült az egyik madár, akkor egyszerűen nem vesszük elő, mivel nem akarjuk fölöslegesen terhelni."
A váratlan látványélmények megijeszthetik a madarakat, de Alexandra sosem fél attól, hogy nem találják meg őket.
"Ha valaki hirtelen behozza a kutyáját vagy betolnak egy babakocsit, amihez, mondjuk, egy lufi van hozzákötve, és össze-vissza leng, előfordul, hogy a madarunk annyira megijed, hogy inkább keres magának egy biztonságosabb helyet. Volt, hogy órákon keresztül kerestük a riadt madarat a bemutató után, de végül mindig mindegyiket megtaláltuk, és hazavittük."
A simogatást leginkább a baglyok élvezik, a sólymokkal viszont egészen más a helyzet.
"A sólymok ridegebb állatok, őket még én sem simogatom. Tisztelettudóan kell bánni velük. A bemutatón csak rájuk szoktunk sapkát tenni."