kulcsár edina
A legendás énekes szinte minden barátját elbúcsúztatta már, Aradszky László temetésén pedig döbbenetes dolgokat mondott.
Évtizedeken át volt országos cimborája Aradszky Lászlónak a múlt hét végén, 81 éves korában elhunyt Koós János. A két énekes napi kapcsolatban állt, így, amikor néhány napja Koós elment, a rossz hír olyannyira szíven ütötte Aradszky özvegyét, a 74 éves Éva asszonyt, hogy az özvegy rosszul lett.
„A rádióban hallottam, hogy Jani meghalt. Nem hittem a fülemnek... Ritkán megyek be Laci szobájába, de úgy éreztem, látnom kell őket, akik már ismét együtt vannak. Ott mosolyognak Laci ereklyéi között a rengeteg közös fotón, mintha mi sem történt volna. Annyira megviselt, hogy Laci után Jani is ilyen hamar elment, hogy rosszul lettem. A barátok, a családom nem is mertek egyedül hagyni a lakásban a felzaklató emlékekkel, vigyáztak rám” – mesélte Éva asszony a Blikknek, felelevenítve, hogy a 82 évesen elhunyt Aradszky az utóbbi hatvan évben szinte mindennap beszélt Koóssal.
Az özvegy úgy emlékszik, már a párja másfél évvel ezelőtti temetésén nagyon felzaklatták Koós szavai:
Lacikám, nemsokára megyek utánad.
„Már akkor érezhette, hogy baj van, de nem gondoltam, hogy komolyan mondja” – emlékezett vissza Aradszky Éva.
Az 56 éves Szenes Andrea is megemlékezett a legendáról. Kicsi kora óta ismerte Koós Jánost, ahogy mondja, ötven éve a térdén lovagolt.
„Apám, Szenes Iván mindig azt mondta, Jani az ő istállójában a legjobb paripa. Jani vitte őt focimeccsre, apu pedig Koóst lóversenyekre. Pár nappal a halála előtt beszéltük meg, hogy apám 95. születésnapi emlékműsorának a felvételére eljön. Sosem kellett vele megbeszélni, mit mondjon. Nekem ő olyan volt, mint egy nagy testvér, egy pótapa. Amikor Ivánnal együtt dolgoztak egy új slágeren, és ki akartak küldeni a szobából, mindig bebújtam a zongora alá. Így született a legendás Kislány a zongoránál című sláger!” – mesélte Andrea Szenes, aki hozzátette: Koóst kemény férfinak nevelték, ezt bizonyította volt kollégája temetésén is: „Apám temetésén készült egy beszéddel, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, mást mondott, mert félt, hogy sírva fakadna.”