tóth gabi
Sosem volt az az egy helyben megülõ típus Bárdosi Sanyi felesége.
Második gyermekét császármetszéssel hozta világra, de szerencsére gyorsan gyógyult a sebe. Így nem látta értelmét, hogy az egy hónapos Majával otthon üljön a négy fal között.
Finom babaillatok terjengenek a levegőben, amikor belépünk Bárdosi Sanyiék edzőtermének ajtaján. A kétgyermekes anyuka éppen szoptatja egy hónapos kislányát, Maját, majd készülődik, hogy megtartsa az erőnléti edzését. Bárdosi Ildikó ugyanis úgy gondolja, ha fizikailag jól érzi magát, szíve joga visszaállni dolgozni egy hónappal a szülés után.
„Sosem tudtam megülni a fenekemen, mindig is azt szerettem, ha zajlik körülöttem az élet – kezdte a %RIPOST%-nak a fiatal anyuka. – Gyermekkoromban is így volt, és ez azóta sem változott, hogy édesanya lettem. Fiunk, Sankó születése után is egy-két hónappal már lent voltam megtartani az edzéseimet. Egyrészt nem akartam cserben hagyni a tanítványaimat, másrészt úgy gondolom:
attól még, hogy valaki szült egy gyereket, nem kell otthonülős anyukának lennie.
Én sem teszem. Biztos lesznek majd, akik megszólnak emiatt, ám ez cseppet sem érdekel. Az első gyerekünk, Sankó sem látta kárát, őt is mindenhová magunkkal vittük. És tessék: egy nyitott, érdeklődő kisfiú lett belőle! Azóta is lejár az apukájával edzeni, és jól érzi magát idegenek között is.”
Bárdosi Ildikó természetesen odafigyel arra, hogy az újszülött Maja érdekeit tartsa előtérben. Ha edzés közben felsír, azonnal megszakítja az edzést, és siet a kicsihez.
„Ha meghallom, hogy sír, akkor a tréninget átveszi a kisegítőm – folytatja az olimpikon felesége. – Így, ha szoptatni kell, esetleg pelenkát cserélni, rohanok is Majához, utána meg szépen elvan a babahordóban. Főleg, hogy szopizás után szinte rögtön visszaalszik. Amikor Sanyi is itt van, akkor pedig ő segít. Így mindenki boldog. Én örülök, hogy dolgozhatok, miközben azt látom, hogy Maja mosolyog vagy édesdeden szunyókál. Én így vagyok kiegyensúlyozott, és Maja ugyanannyit van velem, mintha otthon ülnénk, csak így tartalmasabb az életünk. Nem is lettem depressziós szülés után, mint sokan, akik nem mozdulnak ki otthonról, nehogy a kisbaba elkapjon valamit.”