kulcsár edina
A ronda, szürke betonkerítéseket mindenki utálja, főleg, akinek a saját kertjében van ilyen. Nem csoda, hogy mindenki felfigyelt, amikor Szalay Benjamin balatoni tájképet festett egy ilyen rondaságra…
Nincs is lehangolóbb látvány, mint egy betonkerítés; borzasztó egész nap azt bámulni egy rendezett kertből vagy a teraszról. Nem véletlen, hogy akinek ilyen van, szeretné valahogy feldobni: akad, aki virágokat pingál rá, mások egyszínűre festik, vagy épp fahatású festékkel szórják be. Szalay Benjamin tűzfalfestő viszont élethű tájképeket varázsol az ilyen felületekre.
Rajztudás, tehetség és a szükséges plusz
Nem végez félmunkát, ha valahova kihívják, hogy újítsa meg a tűzfalat, betonkerítést: a grafikusként dolgozó Szalay Benjamin minden munkát olyan aprólékosan dolgoz ki, mintha vásznon festene. Ám az épületfestés kicsit nehezebb.
„A falon sokkal nagyobb a kép, a festés hatalmas koncentrációt és odafigyelést igényel, mert minden részlet számít” – árulta el lapunknak, majd hozzátette, hogy a rajztudáson és a tehetségen kívül anyagismeretre is szükség van a falfestésekhez. „Nagyon tisztában kell lenni a festékekkel és a színkeverésekkel, de, ha ez megvan, az már félsiker.”
Villanyszerelőből lett profi grafikus
Egész életében elkísérte a rajzolás szeretete; ötéves korában készítette az első rajzát, ami megdöbbentően élethűre sikeredett. „Megtetszett az asztalon egy bögre, és tollal megpróbáltam lerajzolni. Anyukám nem hitte el, hogy én csináltam, ezért lerajzoltatta velem még egyszer – az pedig még jobb lett” – mosolyog Benjamin, majd elárulja, hogy ennek ellenére nem képzőművészeti iskolába járt. „Noha minden versenyen dobogós helyezést értem el, mégsem vettek fel, mert rosszak voltak a jegyeim – így villanyszerelő suliba mentem” – fűzi hozzá. Ám a rajz iránti szeretet nem múlt el: érettségi után grafikusnak tanult.
Nem tágít a felülettől, amíg nem lesz tökéletes
A falfestés futó ötlet volt, de az első munka annyira jól sikerült, hogy ma már egyre több a megbízása. „Gondoltam, ki kéne próbálni, hogy mutat egy tájkép egy betonkerítésen. Fogalmam sem volt, hogy fog sikerülni, de könnyebben ment, mint gondoltam” – mondja a tűzfalfestő, aki hozzátette, hogy minden egyes munkával egyre jobb lesz a végeredmény, igaz, mindig alaposságra törekszik. „Első körben kérek képeket a helyről, ahova kerül a kép: méretek, felület, meghallgatom, mit szeretne oda a megrendelő. Ha szükséges, látványtervet is készítek” – avat be a műhelytitkokba bennünket. Egyik legjobban sikerült munkája kétségtelenül a balatoni tájkép, aminek igencsak tekintélyesek a méretei: 10 méter hosszú, és majd 2 méter magas betonkerítésre készült.
Hogy melyik munkájára a legbüszkébb, arra nem tudott választ adni: hiszen mindegyik valamivel jobb, mint az előző volt. „Tény, hogy nem tudok otthagyni egy felületet sem, amíg nem nyűgöz le a végeredmény” – fűzi hozzá. Mindenki egyetért abban, hogy Benjamin falfestményei lélegzetelállítóak, és biztos, hogy hallani fogunk még róla, hiszen, ahogy mondta, célja az, hogy egyedi munkáival szebbé tehesse a környezetet. A tűzfalfestő most éppen egy Thaiföldi tengerparti képen dolgozik, mely az utolsó részletig élethű lesz.
Még több érdekesség Szalay Benjámin munkásságáról a frissen megjelent Ripost7 hetilapban!