MEDICINA

Endémia lehet a koronavírus-járványból – de mit is jelent ez pontosan?

Amióta csak kitört a járvány, a legnagyobb kérdés, hogy mikor lesz vége – és vajon vége lesz-e valaha teljesen? Egyes kutatók szerint valószínűbb, hogy a koronavírus-járvány pandémiából endémiává válik. De vajon mit jelent ez a kifejezés?

Epidémia, pandémia, endémia – ezeket a kifejezéseket gyakran halljuk, amióta a koronavírus terjedni kezdett. A legutóbbi, endémia kifejezést az utóbbi hetekben kezdték használni egyes kutatók, akik szerint a koronavírus teljesen aligha tűnik el a világból, legfeljebb alacsony szinten marad a fertőzések száma.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Először is tisztázzuk a kifejezéseket! Az epidémia olyan járványt jelent, amelyik egy közösségben vagy régióban gyorsan terjed, míg a pandémia a világjárványt jelöli. Az endémia ezzel szemben olyan betegséget jelent, amely tartósan jelen van bizonyos helyeken, ám a fertőzések száma viszonylag alacsonyan marad. Ha a fertőzöttek száma viszonylag állandó, esetleg alacsony és kontrollálható szinten stabilizálódik, akkor beszélhetünk arról, hogy a koronavírus jelenléte endémiássá vált. Ez persze nem zárja ki azt sem, hogy időnként fellángoljon a járvány, ahogy az évenként visszatérő influenzajárványok is teszik.

Endémia 01

Fotó: Pixabay.com

A kérdés most az, hogy a vakcina megjelenése képes lesz-e teljesen eltörölni a koronavírust, vagy maradnak olyan közösségek, területek, ahol a védettek száma nem lesz elegendő a nyájimmunitáshoz és a vírus eltűnéséhez. Az is kérdéses, hogy meddig tart majd az oltás kiváltotta immunitás. Ha elég hosszú ideig tart, akkor megtörténhet, hogy a koronavírus lassanként egyszerűen eltűnik, bár ilyenkor is megvan az esélye, hogy időnként esetleg egyes területeken fellángoljon. Az is fontos tényező lehet ebben a képletben, hogy létrejönnek-e a vírusnak újabb mutációi, és azok milyen tulajdonságokkal fognak rendelkezni.

Brit kutatók ennek a bekövetkeztét körülbelül 2022-re teszik, amikor egy elérhető, biztonságos vakcina révén a legtöbb helyen a népességnek akár 80 százalékában is kialakulhat a betegséggel szembeni védettség, és a járványnak az influenzához hasonlóan inkább csak szezonális fellángolásai lehetnek. Nem véletlen, hogy az influenzajárványok is télen támadnak: ilyenkor a hideg idő miatt gyakrabban kényszerülnek az emberek zárt térbe, és az immunrendszerük is ilyenkor van rosszabb formában. Az is lehet, hogy az oltást az influenza elleni vakcinához hasonlóan időről időre újra be kell majd adni.

Endémia 02

Fotó: Pixabay.com

És vajon van esély arra, hogy a vírus egyszer csak teljesen eltűnjön? A virológusok szerint ez nem igazán valószínű, de nem is lehetetlen. A feketehimló vírusát például a kiterjedt oltási programoknak köszönhetően 1980-ra sikerült teljesen eltüntetni.

Hans Heesterbeek, a holland Utrechti Egyetem elméleti epidemiológus professzora szerint az oltási programok képesek lesznek erősen korlátozni a vírus terjedési sebességét, és így lehetővé tehetik a vírus teljes eltűnését. Ehhez persze idő kell, és reálisan nézve egyelőre nem is valószínű, hiszen számos olyan betegség van, amelyek a kiváló vakcinák és a széles körű oltási programok ellenére egyelőre még mindig jelen vannak a világban. Így valóban az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a koronavírus-járvány alacsony szinten stabilizálódó endémiaként marad velünk.

És ezeket olvastad már?