Kábítás vagy igazság, mi a helyzet a sörrel?

A sör legnagyobb előnye, hogy olyan alapanyagokból készül (komló, élesztő, maláta), melyek valójában tele vannak vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Csak kevesen tudják, de meglepően jó hatással van a szervezetre 1-1 pohár frissen habzó sör.

Persze nem mindegy az sem, hogy mennyit iszunk belőle! A túlzásba vitt sörfogyasztás nem előnyökkel jár, hanem inkább egészségügyi gondokat okoz. Úgyhogy bármennyire is csábító, nem érdemes arra építeni, hogy napi 3 korsó sörrel szuper egészségesre ihatjuk magunkat. Az ideális mennyiség naponta kb. 3 deci. Ez pedig nagyon is jól tud esni egy meleg, nyári délutánon, vagy egy kellemes, langyos estén, például grillezés közben...

Sok benne a magnézium, kevés benne a kalcium, ráadásul vízhajtó, úgyhogy bizonyítottan csökkenti a vesekő kockázatát.

A sörben oxidációs folyamatokat gátló anyagok találhatók, ez pedig megakadályozza a szabad gyökök kialakulását, magyarul csökkenti a rák kockázatát.

A kutatások azt mutatják, hogy a sör akár felére képes csökkenteni a szívroham kockázatát, méghozzá azért, mert segít megakadályozni a koleszterin lerakódását. Hasonló mértékben csökkent a stroke valószínűsége is, mert a sör hatására az erek rugalmasabbá válnak, javul a vérellátás, így kisebb az esélye a vérrögök képződésének.

A sör megvéd az úgynevezett Helicobacter pylori nevű baktériummal szemben, ami nehezen és keveseknél ismerhető fel, mégis sok komoly gondot tud okozni. Felelős lehet többek közt a gyomorfekélyért és a gyomorrákért is, és naná, hogy egyikre sem vágyunk!

Nem elírás! A sör bizony nem feltétlenül hizlal, hanem a fogyásban is tud segíteni. Van benne egy olyan vegyület, ami csökkenti a hízás kialakulásának veszélyét. Sajnos ahhoz, hogy a fogyás igazán beinduljon, naponta több mint 3000 korsóval kellene meginni… Na de a lényeg mégis az, hogy nem kell rettegni attól, hogy a sörtől feltétlenül hízásnak indul az ember.

Na és a veszélyek?

Dán tudósok is végeztek kutatásokat a sörfogyasztással kapcsolatban, a kísérletben 29 éven(!) keresztül csaknem 30 000 ember vett részt. Megállapították, hogy azoknál az embereknél, akik heti 7-21 pohár sört ittak, a nyelőcsőrák kockázata háromszor olyan nagy volt, mint a sört egyáltalán nem fogyasztóknál. A sör előállításához használt gabonában szerintük lehetnek penészgombák által termelt toxinok (mycotoxin), is, amelyek az idegeket és az immunrendszert károsítják.

A „sörhas” kifejezés nagyon sok európai ország nyelvében megvan, így adódik a kérdés: tényleg nagy hasunk lesz a sör miatt? A rövid válasz szerint igen.

A sör 95 százalékban víz. Emellett gabonaszármazékokat, szénhidrátot és hasznos ásványi anyagokat is tartalmaz, továbbá természetesen alkoholt is. De a sör a legkisebb alkoholtartalmú szeszes ital. Ráadásul, a hasznos ásványi anyagok között van az emberi szervezetnek nagyon fontos magnézium. Továbbá a sörben vannak ugyancsak jelentős B-vitaminok. Kedvező a hatása az emésztésre is. Ami viszont veszélyes: a sör étvágyat gerjeszt, és ezt sokan rendkívül hizlaló, rágcsálni valókkal enyhítik: mogyoróval, csipsszel, egyebekkel.

Mint mindenben, a sörfogyasztásban is a mérték az igazi érték, hiszen a túlzásba vitt alkoholfogyasztás idővel a máj elzsírosodásához, majd májzsugorhoz, végül pedig májrákhoz vezethet.