ÉLETMÓDI

Érdemes-e bajlódni az esővízzel?

Vannak akik már szinte babonás tisztelettel közelítenek az esővízhez, de vajon mi az amit komolyan vehetünk ebből?
címkék:
  • Szerző: Ripost

Gyűjteni vagy nem gyűjteni? Itt a teljes igazság az esővízről.
Ma már újra egyre több helyen látni az ereszcsatorna alatti hordókat, amiknek az esővíz felfogása a célja. De vajon megéri vesződni vele? Ennek jártunk utána.
Egy biztos rengeteget spórolhatunk vele. A háztartásban nagyon sok vizet használunk, aminek akár 35-60 százalékát is pótolhatjuk esővízből. Autómosásra, udvari takarításra, növényápolásra, locsolásra, de akár vécéöblítésre és mosásra is sokan ezt a megoldást használják. Egy átlagos családi ház tetejéről ugyanis akár 50-60 köbméter vizet is összegyűjthetünk egy évben…

Mibe gyűljön a víz?
A klasszikus módszer, a műanyaghordó az ereszcsatorna alá nem a legideálisabb, hiszen a nyitott hordóba belehordja a szél a szemetet, a víz a napfény hatására algásodhat, elszaporodnak a szúnyoglárvák is, és nehéz kimerni a vizet. Érdemes inkább kifejezetten erre a célra gyártott esővízgyűjtő tartályt venni; már 6-10 ezer forintért is kaphatók. Ezek a tartályok fedettek, a víz tökéletes sötétségben van bennük, így az algásodás minimális, és csap van szerelve az aljukra. Ha egy emelvényre tesszük a hordót, akkor a csapból elég nyomással jön ki a víz ahhoz, hogy tömlővel is tudjunk öntözni belőle. Akik nagyban játszanak, egy köbméteres tartályokat vesznek, vagy a föld alá ásott tartályokba gyűjtik a vizet, amit szivattyúval emelnek ki, és sokan a fürdőszobába is bevezetik. Az átlagos háztartásra azonban ez nem jellemző, a legtöbben beérik azzal, ha kevesebbet kell öntözésre költeni.

Hogyan érdemes gyűjteni?
Vannak olyan vélemények, hogy leginkább tiszta levegőjű vidéki falvakban érdemes az esővízzel foglalkozni. Ahol sok ipari létesítmény van, tehát szennyezettebb a levegő, ott az esővíz is az, és sokan tartanak attól, hogy a konyhakert locsolásakor szennyezettek lesznek a zöldségek. Ezért érdemes figyelembe venni, hogy ahol lakunk, ott egyáltalán tanácsos-e esővizet gyűjteni. Ha belefogunk a gyűjtésbe, azt mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy az esővíz nem tiszta: a tetőn lévő szennyeződés és madárpiszok mindenképpen belekerül. Tehát hajmosásra, mosogatásra, mosásra csak a megfelelő szűrés után használható. A tartályt olyan helyre tegyük, ahol az ereszcsatorna nagy felületről vezeti le a vizet, hogy minél rövidebb idő alatt minél több legyen, és ez a hely lehetőleg legyen könnyen megközelíthető.

Semmi különösebb egészségügyi problémájuk nem támadt azoknak az ausztrál családoknak, amelyek egy kísérletben tisztítatlan esővizet ittak. Magyar szakemberek a szűretlen esővizet nem ajánlják, a házi esővízgyűjtő és -tisztító rendszer kiépítése viszont nem egyszerű.

Nem okoz egészségügyi problémákat a tisztítatlan esővíz fogyasztása, illetve az egyéb háztartási célokra történő felhasználása – legalábbis az 1,1 milliós Adelaide-ben. Ugyanis Dél-Ausztrália fővárosában végzett kutatást a melbourne-i Monash Egyetem az esővíz minőségéről, az ausztrál Nemzeti Egészségügyi és Orvostani Kutatások Tanácsa és a földrésznyi ország vízminőség-kutatási intézetének támogatásával.

A Monash szakemberei összesen háromszáz olyan háztartást vizsgáltak, amelyek víztározókban összegyűjtött esővizet használtak elsődleges ivóvízforrásukként. Azért kerestek pont Adelaide városából önkéntes résztvevőket a kutatáshoz, mert ebben a városban használnak az ott élők esővízgyűjtő tartályokat, medencéket Ausztráliában. A kutatók „világelsőnek” minősítették saját tanulmányukat.

A kezeletlen esővíz sem okozott különösebb egészségkárosodást

Bár a tanulmányban részt vevő háztartások mindegyike kapott egy olyan asztali esővízszűrő-készüléket, mely a gyomor- és bélhurutért felelős baktériumok kiszűrésére volt alkalmas, valójában csupán a berendezések fele volt ellátva ilyen szűrőbetéttel. A filtert tartalmazó és nem tartalmazó szűrőegységek kinézetre pontosan megegyeztek.

A készülékkel felszerelkezett családok egy éven át folyamatosan feljegyzéseket készítettek egészségügyi állapotukról. Ezeknek az adatoknak az elemzésével végül a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a gyomorbántalmaktól szenvedők aránya hasonló volt a két csoport esetében, illetve szinte megegyezett a tisztított csapvizet fogyasztó nagyobb közösség tagjainál mért eredményekkel.

„Nem volt magasabb a megbetegedések száma azoknak az embereknek az esetében, akik kezeletlen esővizet fogyasztottak, azokhoz képest, akik viszont tisztított esővizet ittak” – idézi Karin Ledert, a Monash Egyetem járványügyi tanszékén működő, fertőző betegségekkel foglalkozó részleg vezetőjét a kutatásról beszámoló egyetemi honlap. „Ez a tanulmány megerősíti, hogy alacsony a megbetegedések kockázata. Érdemes lenne tehát figyelembe venni az esővíz különböző háztartási célokra kiterjedő használatát és használatát a száraz időszakokban. Arra szeretnénk bátorítani az embereket, hogy merjék forrásként használni az esővizet” – tette hozzá.

A szakember azt is elmondta, hogy néhány egészségügyi hatóságnak komoly kételyei voltak az esővízfogyasztás biztonságos volta miatt – főleg az olyan városok esetében, ahol könnyen hozzáférhető a jó minőségű ivóvíz. Az Ausztráliát sújtó hosszú száraz időszakok miatt egyébként az országban jelentősen megnövekedett a víztározó berendezések száma.

Rutinos esővízhasználók voltak a tesztalanyok

Leder ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatásba bevont családok mind rutinos esővízfogyasztók voltak, akik valószínűleg kidolgozták már a maguk védekezési módszerét az esetleges fertőzésekkel szemben. A kutató elmondta: eredményeik azt mindenképpen megerősítik, hogy az esővizet nyugodtan lehet tusolás és fürdés céljára használni – tehát olyan helyzetben, ahol az ember önkéntelenül is lenyelhet egy-két korty vizet.

 

 

Ripost előfizetés banner

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?