ÉLETMÓDI

Sziráki csoda: A kis nógrádi falu nevét dr. Lukács Noémi miatt ismerte meg a világ

Dr. Lukács Noémi professzor Szirákon berendezett magánlaborjában a víruskutatáshoz nélkülözhetetlen speciális ellenanyagot állít elő.

Talán nem is a tudományos teljesítmény a legmeghökkentőbb az egészben, hanem az, hogy dr. Lukácsi Noémi laboratóriumának egy kis nógrádi falu, Szirák ad otthont. Innen szolgálja ki a kis családi cég a világ legnagyobb kutatóvállalatait és oltóanyaggyártóit az általa előállított monoklonális ellenanyaggal. Nincs olyan ember Magyarországon, akit ne hatott volna meg ez a hír. Felemelő, hogy egy kis magyar faluban élő tudósnő hozzájárul a veszélyes világjárvány, a SARS-CoV-2 leküzdéséhez! Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy a professzor asszony munkásságára a továbbiakban is óriási szükség lesz, hiszen több tudós is arra figyelmeztetett, hogy a közeljövőben újabb világjárványok törhetnek ki. Megnéztük, miként folyik a tudományos munka a kis magyar faluban, a professzor asszonyt sziráki otthonában kerestük fel.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Falusi porta, két kutyával

A házat, ahol a kutatónő él és ahol a labor is működik, könnyű megtalálni: Szirák központjában, a Hősök terén áll.

Szirák, Hősök tere – it ttalálható Lukács doktornő laborja

Rendes falusi portáját egy házfalra erősített kis tábla különbözteti meg a többitől, ez áll rajta: Scicons, English and Scientific Consulting Kft – ez a tudományos kutató vállalkozás neve, mely előállítja és forgalmazza az ellenanyagot.

Két mudi, Szimat és Szajkó szalad ki a csengetésre, nyomukban érkezik dr. Lukács Noémi, aki eligazítja a kutyusokat, majd mutatja az utat. Nem a bejárattól balra eső főépületbe tartunk, hanem a kerten átvágva a kerekes kút mögötti házikóba. Ez a labor.

Késszégesen fogadta a Ripost7 munkatársait a doktornő

A professzor asszony előveszi zsebéből a kulcsokat, majd kinyitja az első ajtót. Szigorú zsiliprendszer van a szükséges sterilitás miatt; az előtérben lábzsákot húzunk, így lépünk be a kémcsövek, pipetták, lombikok uralta helyiségbe.

„Nos, ez az én kis birodalmam, itt folyik az érdemi munka” – mutat körbe dr. Lukács Noémi.

Dr. Lukács Noémi, professor emerita

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Növényélettan és Növényi Biokémia Tanszékének korábbi tanszékvezetője világszerte elismert szakember. Az 1980-as években a düsseldorfi egyetem kutatójaként fedezte fel azt az ellenanyagot, aminek segítségével a sejtekben jelen lévő kettős szálú RNS, azaz dsRNS molekulákat lehet kimutatni. Akkor tudományos szempontból nem tűnt különösebben érdekesnek a felfedezés, mára az új típusú oltások, az ún. mRNS-vakcinák miatt – ilyen a koronavírus elleni vakcinák jelentős része – óriási jelentősége lett. Az mRNS-ek gyártása során kis mennyiségben dsRNS-ek is keletkeznek, amelyeket a vakcinából el kell távolítani, mert különben nem kívánatos reakciókat váltanának ki. A Szirák központjában előállított ellenanyagok a koronavírus vakcinák esetleges dsRNS szennyeződésének kimutatására is alkalmasak.

Ezért nem hallottunk korábban a Scicons-ról

„A koronavírus-járvány kapcsán kerültünk be a köztudatba, és tény, hogy a járvány miatt megugrott a forgalmunk, de azért tudni kell, hogy tevékenységünket nem most kezdtük, évek óta dolgozunk ezzel az eljárással” – magyarázza dr. Lukács Noémi.

Köpeny, kesztyű – kötelező viselet a laborban dolgozók számára

Az általuk előállított ellenanyag ugyanis nemcsak a koronavírus, hanem bármelyik vírus esetében működik. „A világban mindig van valamilyen járvány, Nyugat-nílusi láz, Zika stb… így értelemszerűen eddig is vitték termékeinket a vakcinagyártók.

Egy kutatáshoz korábban elnyert pályázat emléke a labor falán...

Tavaly tavasszal azonban, a járvány első hullámában érezhetően megugrott az igény. Megrendelőink nem hetekre, hónapokra előre terveztek, mint korábban, hanem azonnal akarták az ellenanyagot. Még a két ünnep között is vittek tőlünk tételeket. Egyes anyagaink mélyhűtéséhez szárazjég szükséges, ez nehezíti és drágítja a szállítást. Hogy egyszerűsítsük a tortúrán, Szirákon ma már csak a gyártás folyik, a kész anyagokat budapesti irodánkban tároljuk, innen teljesítjük a megrendeléseket.50 országba szállítunk rendszeresen úgy, hogy szinte nem reklámoztuk magunkat. Valamit tehát tudunk. Magyarországról viszont eddig csak egy-két alkalommal kaptunk megrendelést…”

Szirák, itt élek és nem akarok innen elmenni!

„Próbálkoztunk a gyártást a fővárosban megoldani, komoly labort béreltünk Budapesten. De sajnos ott helyben nem tudták tartani a laborrendet és a kellő tisztaságot, így pedig lehetetlen RNS-ekkel dolgozni. Hozzáteszem, naponta feljutni Budapestre is rendkívül körülményes volt. A fővárosba költözni viszont nem akartam. Szirák az otthonom, itt élek, és szeretem ezt a helyet! Végül itt rendezkedtünk be a gyártásra.”

Szereti Szirákot a professzor asszony

Kistelepülés: Szirák zsákutca?

A felszerelt kutatólaboratóriumot a professzor asszony három lánya segítségével, saját erőből és némi pályázati segítséggel valósította meg. Az ingázás elmaradásával kényelmesebb lett az élete, több energiája jutott a tudományos munkára. „Titkon azt reméltem, hogy más is fantáziát lát majd a laborban...

Ötven országból érkeznek a megrendelések

Hogy az itt folyó munkára kíváncsiak lesznek a kollégák. Hogy beáll mellém egy tapasztalt kutató, aki előbb-utóbb átveszi tőlem a stafétát. De be kellett látnom, hogy nem fog jönni senki. Budapestről lehetetlen idecsábítani bárkit is, de Szirák esetében még Aszód is túl messze van ingázással a közlekedés miatt, pláne hóban, fagyban. Pillanatnyilag nem látom magam előtt, ki lehetne az utódom. Három lányommal közös a cégünk, de ők többnyire külföldön élnek...” Dr. Lukács Noémi ezen a ponton sóhajt egy nagyot. Nem ok nélkül foglalkoztatja tudományos vállalkozásának jövője. Ő maga a minap töltötte be a 72. évét, s bár elképesztő energikusan sürög-forog most is a laborban, ebben a korban általában már nyugalmasabb életre vágynak az emberek.

Török Alexandra biológus a tudósnő egyetlen munkatársa.

„Egyetlen munkatársam, a biológus végzettségű Török Alexandra, aki a szomszédos faluból, Bérről jár be. Csak hát ő még nincs kész arra, hogy elvigye a hátán az egész labort, a kutatásokról nem is beszélve...”

Így lett világszerte ismert a sziráki labor

Nem kétséges, hogy a labor körül rengeteg a feladat. A napi teendőket enyhítette, hogy a professzor asszony legnagyobb lánya, a jogász végzettségű Johanna öt évvel ezelőtt átvette a kutatócég financiális vezetését. „Én már csak a laborért felelek – minden mást a lányom intéz és jól csinálja! Ügyes marketingfogásokkal ismertté tette a tudományos világ előtt a Sciconst. Például konferenciákra kezdtünk járni és létrehoztunk egy internetes adatbázist, melyben a laborunk összes eredménye bárki számára hozzáférhető.

„Meggyőződésem, hogy mindenkinek szüksége van lelki szabadságra. Arra, hogy azt érezze: nem áldozata sem a munkájának, sem a családjának, hanem szabad ember.”

Nincsenek titkaink, bármire rá lehet keresni! Ezzel a stratégiával sikerült az elmúlt években megötszörözni a cég éves forgalmát. A világ tudományával nyilván nem tudunk versenyre kelni, de folyamatosan képezzük magunkat, és olvassuk a friss szakirodalmat. Mivel pedig professzor emerita vagyok az egyetemen, a biotechnológiával kapcsolatban kötelességem képben lenni.”

Éjjelibagoly-üzemmód

Mindezzel együtt nehéz elképzelni, hogyan is zajlik a tudományos munka a sziráki laboratóriumban. Hiszen az érdemi munka mellett fűteni kell a házat, gondoskodni kell élelemről és ott vannak a kutyák is… A professzor asszony csak legyint.

A sok munka mellett a kutyákra is jut ideje

„3 gyereket neveltem fel úgy, hogy a férjem többnyire más városban, vagy éppen más országban dolgozott. Hozzászoktam, hogy komoly döntéseket hozzak egyedül. Így tudtam továbbra is együttműködni a düsseldorfi egyetemmel, miután hazaköltöztünk.

Családi ereklye a Trabant, amit az unokáinak őriz

Visszajártam előadásokat tartani! Nem volt egyszerű három gyerek mellett, de nagyon akartam és ügyes szervezéssel megcsináltam. Ezek után miért pont Szirákon lenne gond az élet megszervezése, amikor már csak magamról kell gondoskodni?! Jó, jó kicsit később kelek, mint helyben a falusiak, így aztán arról híresültem el, hogy kicsit lusta vagyok, de ezzel a kritikával meg tudok békélni” – mondja huncut mosollyal. „A nap számomra reggel 8-kor indul, akkor szoktam a kollégámnak elmondani, mit csinálunk aznap, ő elindítja a feladatokat. A reggeli kávé mellé elolvasom és megválaszolgatom az e-maileket.

A reggeli kávé mellett válaszolja meg az e-mailjeit

Délután átveszem a kísérleteket, adott esetben újakat indítok. Fél 4-kor a kollégám elindul haza, utána egyedül teszek-veszek. Leginkább éjszaka szeretek dolgozni, amikor nincs már itt senki. Olyankor tudok tiszta fejjel gondolkodni. Általában egyig-kettőig biztos fent vagyok.”

Sokkérdőjeles jövő

Miről gondolkodik éjszakákon keresztül? Izgatják-e új kihívások akár a koronavírus-járvány elleni küzdelemmel kapcsolatban?

„Minden kis cégnek az a célja, hogy megvegyék a termékeit, s hogy a haszonból valami újat fejleszthessen. Talán velünk is ilyesmi fog történni” – mondja sejtelmesen, s konkrét ötletei máris lennének. De hozzáteszi, hogy esetleges álmai igencsak távol esnek a mai realitásoktól. „Természetesen Magyarországon is vannak koronavírus-kutatások, és bár a májusi sajtómegjelenések óta tudni lehet, hogy a Scicons milyen tevékenységet végez, cégünk semmilyen módon nem kerülhetett e kutatások közelébe. Bevallom, ezt sajnálom. Talán az lehet a gond, hogy nem egy nagy kutatóintézetben dolgozunk, és ezért nincsenek élő kapcsolataink a témában kompetens körökkel.

Dr. Lukács Noémi általában csak éjfél után fejezi be a munkát

Az aktuális pályázatokról gyakran nem is tudunk, mert nem jut el hozzánk az információ. Vagy túl későn tudjuk meg, hogy kiírtak valamit. Előfordult, hogy a jelentkezési határidő lejárta előtt egy nappal kaptunk e-mailen értesítést. Mit lehet erre mondani? Egy nap alatt nem lehet értelmes pályázatot írni…”

Nincs arra valamilyen mód, hogy a Scicons vetesse észre magát? Nem lehetne innen kezdeményezni a kapcsolatfelvételt a potenciális kutatópartnerekkel?

„Néhány napja volt a 72. születésnapom. Ha most 40 lennék, harcosabb lennék. Küzdenék! Például a lebontott sziráki iskolaépület helyére biztosan építtetnék egy szuperlabort, fölszerelném, és mielőbb új kutatásokat indítanék.

„Egész életemben állandó küzdelmet folytattam a körülményekkel, szakmailag talán nem tudtam úgy produkálni, mint az, akinek a feneke alatt fújják a széket. De azért a legjobbra törekedni nem tilos. Én is csak megszereztem valahogy a tudományos fokozataimat...”

Jó eséllyel feltalálnék valamit, ami hasznos lehet. 65 éves koromra akár ki is szállhatnék a pörgésből, mert addigra nem lennének anyagi gondjaim, sőt a lányaimnak se… De 72 éves vagyok és értelemszerűen nem lehet ilyen harcos programom, a cégünk jövőjéről viszont gondolkodnom, gondoskodnom kell.

Merre tovább?

A labor jelenlegi felszereltségével bajosan tartható fenn hosszú távon az ellenanyag előállítása. Fejlesztésre, új gépekre lenne szükség. Mindeközben külföldi befektetők érdeklődnek a technológiánk iránt. Őszintén fogalmam sincs, meddig tartható fenn ez az állapot, de lehet, hogy eljön majd az a pillanat, amikor komoly kérdéseket kell fontolóra vennem…”

FONTOS!

Azt, hogy miként néz ki közelről az a bizonyos monoklonális ellenanyag, a kedden megjelent 7 hetilapban tudod megnézni. Szintén itt találhatod meg a monoklonális ellenanyag előállításának technológiai leírását, illetve azt, hogy milyen sejteket késztetnek arra biotechnológiai eszközökkel, hogy az ellenanyagot „legyártsák”.

 

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?