Durva veszélyre figyelmeztet a WHO

Évente több mint 7 millió ember halálát okozza a levegő szennyezettsége - emelte ki a világszervezet környezetvédelmi egészségügyi tisztviselője, Maria Naira.
A finom por bejut a tüdőbe és a vérbe, hatással van a légzőrendszerre, károsítja a szív- és érrendszert, és egyebek mellett szélütést okozhat.
A főként a járművek belsőégésű motorjaiban keletkező nitrogén-dioxid légzőszervi problémákkal is összefüggésbe hozható. A WHO tavaly jelentősen csökkentette a szennyezésre vonatkozó biztonsági határértékeket.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója hangsúlyozta: sürgősen szembe kell nézni a légszennyezés és az éghajlatváltozás okozta kettős egészségügyi kihívással, és ehhez minél gyorsabban el kell indulnunk egy olyan világ felé, amely kevésbé függ a fosszilis tüzelőanyagoktól.
A WHO olyan támogatásokat sürgetett, amelyek lehetővé teszik a háztartások tiszta energiára való átállását, mivel a tűzhelyek és kályhák füstje jelentős tényezője a globális légszennyezettségnek.
A szervezet szerint emellett a gyalogosok, kerékpárosok és tömegközlekedést használók érdekében is intézkedéseket kell hozni.
A levegő minőségével foglalkozó jelentés szerint világos különbség van a gazdagabb és szegényebb régiók között. A magas jövedelmű országok városainak 17 százalékában a levegő szállópor-tartalma megfelel a WHO ajánlásainak. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban viszont csak a városok 1 százaléka esik ebbe a kategóriába.

Cikk létrehozása

A szmog a légszennyezés következménye

Kétféle típusú szmog alakulhat ki:
 

• Az oxidáló (Los Angeles-típusú) szmog: A Los Angeles-típusú szmogot leginkább a nagyforgalmú, napfényes, száraz városokban fedezhetjük fel, ahol gyenge a légmozgás, különösen, ha egy katlanban helyezkedik el, ahol a levegő képes megrekedni. Erőteljesen irritálja a nyálkahártyát.
• A redukáló (London-típusú) szmog: A London-típusú szmog leginkább a magas légnyomású és páratartalmú városokban fordul elő, ahol jellemzően szélcsend uralkodik. A körülmények leginkább télen (fagypont körüli hőmérsékleten) kedveznek a füstködnek, ezért borús időjárásban is kialakul. Következménye az asztma, illetve a tüdőödéma.
   

Szmogriadó a környezetszennyezés ellen
 

A városok levegőminőségét folyamatosan vizsgálják az automata mérőegységek. Ha a mért légszennyezőanyag-koncentráció meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, azaz már veszélyes mértékben megnövekszik a szennyező anyagok mennyisége, akkor szmogriadót rendelnek el. Ez az alábbi intézkedéseket foglalhatja magában:
 

• A gépjárműforgalom korlátozása: a leginkább környezetszennyező gépjárművek használatát megtiltják bizonyos időszakokban.
• Az ipari kibocsátók korlátozása: a környezetvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi a vállalatok szennyezőanyag kibocsátását, aminek túllépése esetén megtilthatja az üzemelést.

Konklúzió

• A tiszta levegő 77,9% nitrogént, 21,1% oxigént és 1% egyéb gázt és vegyületet tartalmaz.
• A levegőszennyezés a környezetszennyezés egyik típusa, ami a teljes élővilágra káros hatással van.
• A levegőszennyezésért leginkább az ipar, a lakossági fűtés, a közlekedés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás felel.
• Az Európai Unió szigorú normákat határoz meg a levegőszennyezésre az alábbi anyagok vonatkozásában: szilárd részecskék, talajközeli ózon, illékony szerves vegyületek, nitrogén-oxidok, nitrogén-dioxid, kén-dioxid, ammónia, nehézfémek, benzol.

Mit tehetünk a levegőszennyezés ellen?

Magánszemélyként óvakodjunk a levegőszennyező tevékenységek gyakorlásától – és amikor csak tehetjük, válasszunk közlekedési alternatívát: kerékpározzunk, gyalogoljunk, használjuk közösen az autókat, illetve vegyük igénybe a tömegközlekedési eszközöket.