tóth gabi
A Balaton messze legnépszerűbb büfés halétele a sült hekk, de azt még mindig kevesen tudják, hogy nem nálunk honos fajról van szó. Hekk még nem úszott a Balatonban, mivel nem is édesvízi hal, a tengerben él. Hozzánk főleg Argentínából érkezik, mégpedig fagyasztva.
Ha megállunk bármelyik balatoni büfénél és megkérdezzük az ott sorban álló nyaralókat, mit fognak ebédelni, bizonyára sokan azt mondják majd, hogy kedvenc balatoni halételüket. Ez pedig nem más, mint a sült hekk.
Ám még a hekk legnagyobb rajongói sem feltétlenül tudják, hogy ez a fajta hal még csak véletlenül sem balatoni, sőt, valójában tőlünk több ezer km távolságra, a tengerben él. Alig néhány évtizede még az európai vizekben is tömegesen fordult elő, északon is és délen is, de túlhalászták. Hiába no, a gyakorlatilag szálkamentes hekk egész Európában népszerű!Hozzánk Dél-Amerikából (Argentínából, Chiléből, Peruból), illetve Afrikából (Namíbiából és Dél-Afrikából) érkezik a hekk, méghozzá fej nélkül, kibelezve. Magyarországra a ’60-as években szivárgott be, a ’70-es évekre Balaton-szerte ismert lett, népszerűsége azóta is töretlen.
ÉRDEKES! Spanyolországban az éves átlagos hekkfogyasztás 6 kg/fő!
S hogy miért imádjuk ennyire a hekket? Persze, hogy azért, mert jóízűen lehet belőle falatozni, mivel nem kell a szálkákkal vesződni! Hekket enni majdnem annyira egyszerű, mint csirkemellet! A készre sült halat óvatosan ketté kell választani hosszában, majd a gerincét egyetlen mozdulattal ki lehet emelni. A mi viszonylag szálkás magyar halainkhoz képest a szálkátlan hekk maga a csoda!
A magyar elnevezés minden valószínűség szerint a hal angol nevéből (hake) ered, melyet a balatoni büfésorokon addig forgattak, míg a szó végére került a nyomaték, és a kezdeti heck írásmód után a józan paraszti ész mentén alakult ki a „hekk” megduplázódott k-val. a ’70-es években csacsihalként is emlegették, ám ez a forma gyorsan kikopott a köznyelvből.
A hekk latin nevén Merluccius merluccius. Mivel Magyarországra fagyasztva, illetve farok és fej nélkül érkezik, valójában fogalmunk sincs arról, hogyan néz ki akkor, amikor még egyben van. Nos, eláruljuk, hogy ez a halacska nem éppen szívderítő látvány. A hekk ragadozó, egy valódi terminátor. Némileg a csukára hasonlít, Franciaországban például tengeri csukaként ismert.
Ijesztően ronda a feje: szája a szeme alá húzódik, állkapcsában hosszú és hegyes fogak sorakoznak. Többnyire heringgel táplálkozik, de más kisebb halakat is szívesen fogyaszt. Éjszaka a felszín közeli vizekben portyázik, nappal 200-300 méter mélyre húzódik vissza. Egy jól kifejlett hekk akár másfél méteresre is megnő, így mi a Balatonon csak növendékpéldányokkal találkozunk. A büfékben kapható hekkek mérete jellemzően 30-50 dkg között szokott lenni, a hosszuk pedig általában nem több 30-35 cm.
A hekk húsa jó minőségű, fehér, kellemes ízű. Jól átmosott állapotban átható halszagtól mentes. A gerincét és a bordáit leszámítva majdnem teljesen szálkamentes, így gyermekek is könnyen megbirkóznak vele. Sütést követően húsa könnyen leválik a gerincről, kevés vizet enged, nem omlik szét. Megsütve kívül roppanós, belül omlós, de nem esik szét és kívánatosan fehér. Paprikás lisztben megforgatva és kisütve, friss kenyérrel, kovászos uborkával mennyei strandkaja!
Sült hekk / Bombabiztos recept
Hozzávalók 4 személyre: • 4 db hekktörzs • 25 dkg liszt • 4 evőkanál só • 2 teáskanál őrölt, csemege pirospaprika • bors • olaj Így készül (10 perc) 1. A kiolvasztott hekktörzseket mossuk meg, ha szükséges, tisztítsuk, majd papírtörlővel töröljük szárazra. Fontos, hogy ne maradjon vizes a hal, különben lepereg róla a bunda. 2. A haltörzseket vagdossuk be másfél centinként. Kívül-belül dörzsöljük be jó alaposan a sóval. 3. Keverjük össze a lisztet a fűszerpaprikával és a borssal. A halat forgassuk bele a keverékbe, a belsejét és az irdalások közti részt is lisztezzük be. 4. Rakjuk a hekket rögtön a felforrósított olajba, és időnként megforgatva, süssük aranybarnára – kb. 8-10 perc alatt. Ha kész, szedjük papírtörlőre, és itassuk le róla a felesleges olajat.