Így reggeliznek a magyar nők: kiderült, hogy 15 százalékuk mit ront el

Április elején zárult az a közvélemény-kutatás, amelyben a nők reggelizési szokásait mérték fel, a Viblance felhívására több mint kilencezer nő válaszolt az étkezéssel kapcsolatos kérdésekre. Így eléggé pontos adatokat kaptak arról, hogy reggeliznek a magyar nők.

A kapott eredményekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a nők nagy része hajlandó lenne változtatni a helytelenül rögzült szokásain. Érdekesség, hogy a sós és édes reggeliket előnyben részesítő nők tábora nagyjából fele-fele arányban oszlik meg.

A nők 85 százaléka a reggelire szavaz

A reggeli a nap legfontosabb étkezése, ami beindítja az anyagcserét, a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás alapja. Azok, akik reggelivel indítják a napot, sokkal hatékonyabban tudnak koncentrálni napközben és állóképességük is javul.

A reggeli elhagyásával csökken az energiabevitel, egyúttal kevesebb fehérje, vitamin és ásványi anyag jut a szervezetbe. Elvben a legtöbben tudják, hogy milyen fontos lenne reggelizni, ám a gyakorlatban mégsem sikerül mindig megoldani. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 85 százaléka kezdi reggelivel a mindennapokat. A reggelizésre igennel válaszolók számára az egészség és a finom íz messzemenően a két legfontosabb tényező, szemben az árral. Fontos szempont továbbá, hogy a nap első étkezése praktikus, azaz könnyen és gyorsan elkészíthető legyen.

Ezt a hibát sokan elkövetik

A magyar nők több mint fele (58 százalék) saját bevallása szerint hétköznapokon 5-15 percet fordít a reggelire, és csak körülbelül harmaduk (37,5 százalék) reggelizik negyedóránál tovább. Ez megfordul, ha a hétvégéket nézzük: szombaton és vasárnap már a válaszadók 71,9 százaléka fogyasztja a reggelijét 15 percnél tovább. Hétvégén tehát egy fokkal jobban reggeliznek a magyar nők.

Kiemelten fontos, hogy a reggelit ne kapkodjuk el, hiszen ez a legfontosabb étkezésünk. A javasolt időtartam minimum 20 perc lenne.

Miért kell a 20 perc? Szakértők szerint hagynunk kell megfelelő időt a rágásra, nyelésre, mert ha gyorsan eszünk, a gyomrunk képtelen a nagy mennyiséget 5-10 perc alatt megfelelően feldolgozni. Ilyenkor kellemetlen tünetek, így például gyomorfájdalom, rossz teltségérzet vagy puffadás is jelentkezhet, ami rányomhatja a bélyegét a napunkra.

A reggeli időpontja sem mindegy: kutatások arra jutottak, hogy a metabolizmusnak azzal teszünk a legjobbat, ha két órával ébredés után étkezünk először. Persze mindannyian tudjuk, hogy ez a hétköznapokon nehéz, de mégsem lehetetlen feladat.

Az úgynevezett „ráérős reggelizők” 60 százaléka ügyel arra, hogy gondosan előkészítse az ételt és időt szánjon a nyugodt étkezésre, 76 százalékuk otthon, míg 24 százalékuk a munkahelyén fogyasztja el a reggelijét. A fennmaradó 40%-ba tartoznak a „sietős reggelizők”, akiknek 54 százaléka szintén otthon étkezik, míg 43 százalékuk a munkahelyén teszi ezt. A „sietős reggelizők” táborát erősítők elsősorban olyan reggeli alternatívát keresnek, ami pár perc alatt elkészíthető és azonnal fogyasztható, tehát náluk, értelemszerűen, a praktikum fontos szempont.

Reggelizők kontra nem reggelizők

A felmérés egyik nagy érdekessége, hogy a válaszadók 54 százaléka a sós reggelit,

46 százaléka pedig az édeset részesíti előnyben, a két tábor tehát szinte fej-fej mellett áll. Előbbi csoport a szendvicset, a sós pékárut, a tojásos reggelit valamint a virslit és a kolbászt fogyasztja ébredés után előszeretettel, míg az édesszájúak a müzli és a granola mellett péksüteményeket, gyümölcsöt, zabpelyhet vagy zabkását tesznek a tányérra.

A kutatás eredményeinek legnagyobb pozitívuma, hogy a válaszadó nők csupán 12 százaléka válaszolta azt, hogy általában nem reggelizik és mindössze 3 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak reggelit.

Az egyáltalán nem reggelizők 87%-a hajlandó lenne felhagyni ezzel a „rossz” szokásával, amennyiben rátalálna egy egészséges, finom és gyorsan elkészíthető alternatívára. A reggeli elhagyásának több oka is lehet, köztük a más családtagokkal való törődés (gyermekek öltöztetése, felkészítése), szűk határidős munkák, vagy éppen szimplán csak a nehézkesebb ébredés. Néhányan a túl korai ébredés miatt egyáltalán nem éreznek éhséget és elképzelhetetlennek tartják a korai étkezést.

A többség az egészségesre törekszik

A kapott adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyar női lakosság nyitott az egészséges életmód iránt. Nagy részük hajlandó lenne változtatni a helytelenül rögzült szokásain, ha ebben segítséget, de legalábbis iránymutatást kapna, és megfelelő kínálatot találna a piacon. Erre utal az is, hogy a több mint kilencezer válaszadó jelentős többsége (60,4 százalék) úgy nyilatkozott, fontos az egészsége, de a valóság néha közbeszól. Azaz sokan szeretnének odafigyelni az egészségükre, de törekvéseik ellenére ez mégis gyakran meghiúsul.

Csak rajtunk múlik, hogy mit eszünk…

A kutatás eredményei megerősítették a Viblance elképzelését: az embereknek finom és felesleges összetevőktől mentes, tápláló alternatívákra van igényük reggelire is. Ehhez igazodik az általuk forgalmazott granolák, müzlik és zabkásák újszerű csomagolása, mely már a felmérés eredményeire is reflektál: a dobozokon megjelenő karakterek közül mindenki megtalálhatja azt, amelyikkel azonosulni tud.

„Egy olyan arculatot szerettünk volna létrehozni, ami a színek, a formák és képek nyelvén fejezi ki, hogy kik vagyunk és mit gondolunk a világról.

Az élet tele van lehetőségekkel és csodákkal, csak észre kell vennünk. Harmóniát mindenki találhat a saját életében, ha tudja, hol keresse. Csak rajtunk múlik, hogy szürke hétköznapokban vagy színekben pompázó, csodákkal teli világban élünk, és a lényeg a reggeliző asztalon kezdődik” – nyilatkozott Babocsai Zsolt a kutatást elvégző Viblance képviseletében.