tóth gabi
Budapest talán legkülönlegesebb helyén áll egy egyszerű mandulafa. Ettől aztán a fa is különlegessé vált, sokan keresik fel, amikor tavasszal virágba borul. A mandulavirágzás valóságos csoda a Gellérthegyen...
Azt a bizonyos mandulafát a Gellérthegyi Sziklatemplom fölötti kereszthez igen közel találjuk, különlegessé pedig az teszi, hogy ágai közül épp a Szabadsághídra látni. A virágzó mandulafa a híddal olyan mesés Budapest panorámát ad, ami igazán képeslapokra kívánkozik! Valóságos csoda a Gellérthegyen...
Sokan úgy tartják, hogy amikor ez a bizonyos mandulafa – és persze körülötte a többi a Gellérthegyen – virágba borul, végérvényesen megérkezik a tavasz Budapestre. És ha még most csípős hideg is van hajnalban, mi is nagyon reméljük, hogy igaz a városi legenda, és idén több hóra már nem kell számítanunk. Győződj meg róla magad is, milyen különleges látvány ezzel a fával a gyönyörű Budapest! Nézd meg az alábbi videót!
Hogy kerültek a mandulafák a Gellért-hegyre?
Magyarországon főként a bortermelő vidékeken található mandula, ugyanis ez a fa épp olyan termőterületet igényel, mint a szőlő. A Gellért-hegy is bortermő vidék volt valamikor, ezt a 11. kerületi utcanevek (Somlói út, Szüret utca stb.) őrzik is. Az XIX. századi filoxéravészben azonban kipusztult a szőlő. Az utolsó tőkéket az 1960-as években vágták ki. A mandula viszont megmaradt, ugyanis különösen szívós növény. Van, aki azt állítja, a gellérthegyi mandulafákat még a török hódoltság alatt telepítették, viszont egy neves kerttörténész szerint a Gellért-hegy idős mandulafái valójában a szőlő utáni időszakból valók. De az is lehet, és talán ez a legvalószínűbb, hogy a mandulák a XX. század eleji parkosítás során kerültek mai helyükre. De bárki is ültette őket, vélhetően tudta, hogy ahol a szőlőnek jó, ott a mandulának is jó lesz. Igaza lett. Csoda a Gellérthegyen a mandulavirágzás, még most, annyi idő után is így köszönt be tavasz Budapesten.
A mandulafához közel látható hatalmas kereszt története is érdekes.
Miért van itt a kereszt?
A gellérthegyi keresztnek szakrális helyet jelölő rendeltetése van: a lourdes-i barlang mintájára a húszas években kialakított Sziklatemplom keresztje. A kegyhely bejárata fölött, a sziklafal egy magas pontján 1936-tól állt egy kivilágított fakereszt, 1951-ig, amikor ledöntötték. A Rákosi-rendszer bezáratta a templomot, amelyet csak 1990-ben kapott vissza a újjászerveződött pálos rend. 1992-ben robbantották fel a bejáratot évtizedekig elzáró betonfalat, amelynek egy darabja a bejárat mellett mementóként ma is látható: rajta emléktábla idézi fel a kommunista időszakot. Végül hosszas vita után a templom helyreállítását követően az egykor hozzá tartozó keresztet is visszaállították.