A piperkőc macsók valójában kisfiúk?

Durva, ami kiderült a borostát és menő copfot viselő macsókról. Elképesztő tudományos felfedezés az anti-alfahímelmélet! Egy kutatás szerint a látványos szakállat vagy sörényt növesztő hím főemlősök más téren kisebbek az átlagnál. De vajon hol szenvednek hátrányt? És vajon igaz-e a megállapítás az emberekre is?

Főemlősök alatt az emlősállatoknak azt a csoportját értjük, ahová a különféle majmok, illetve a velük rokonságban álló félmajmok, így például a makik is tartoznak. A gorillák nemcsak az emberszabású majmok között, hanem az összes többi főemlőssel összehasonlítva is a legnagyobb termetűeknek számítanak. A főemlősök jellegzetességei: •állandó testhőmérséklet •a petesejt az anya szervezetén belül termékenyül meg• végtagjaikon öt, mozgatható, sugaras elrendezésű ujjak találhatók •az egyik ujj szembefordítható (opponálható) a többivel. •Az ujjak végén köröm van, az ujjvégeken pedig érzőidegek sokasága Mind az emberszabásúak, mind a majmok a főemlősök közé tartoznak, de az emberszabású majmok több dologban eltérnek a majmoktól: nincs farkuk, testméretük és súlyuk nagyobb, mint a legtöbb majomé, széles a mellkasuk és sokkal egyenesebb a testtartásuk. Ráadásul biológiai, genetikai értelemben az emberszabású majmok közelebb állnak az emberhez, mint bármely más főemlőshöz.

Egy főemlősökkel foglalkozó ausztrál kutatás szerint a látványosabb külsejű hímek heréi általában kisebbek az átlagosnál. A főemlősök körében az az általános, hogy vagy nagy herét, vagy látványos sörényt illetve pofaszőrzetet növesztenek – a kettő együtt nem megy, vagy legalábbis ritka.

Extra feladat a piperkőc külső

Az ausztrál kutatók több mint 100 hím főemlős adatait hasonlították össze, és arra a következtetésre jutottak, hogy a látványosan férfias külső kialakításához szükséges energia valahol máshol hiányzik. Kiderült, hogy azok az egyedek, amelyek feltűnő szakállal vagy sörénnyel kápráztatják el a nőstényeket, általában a heréjük méretének növeléséből vesztik el az ehhez szükséges energiát.

Ez az állítás persze nem alkalmazható egy az egyben emberekre is – logikája mindenesetre elgondolkodtató. A főemlősök esetében egyébként ez az összefüggés nemcsak a szakállra és a sörényre vonatkozik, hanem a többi férfias külső jegyre, mint például a farpofákra, a szőr és a pofa színváltozataira is. Érdekes tény az is, hogy a nagyobb herével rendelkező állatok külseje többnyire átlagos.

Evolúciós játszma az utódért

A herék mérete a főemlősök különböző fajainál nagy szóródást mutat – borsszemtől a teniszlabdaméretig találunk példát -, és ehhez hasonlóan a külső megjelenés férfias jegyei is nagyon különbözőek. Ám az minden változat esetében tény, hogy a hímek evolúciós célja az utódnemzés – ehhez pedig a nőstények figyelmének hatékony felkeltésén át is vezethet az út. Amelyik hím viszont nem túl szerencsés a külső tekintetében, az a herék méretén, és ezzel összefüggésben a sperma mennyiségén keresztül győzedelmeskedhet ebben az evolúciós játszmában.

Külön nehezítést rendelt a természet

És hogy a hím ivarszervek miért a testen kívül foglalnak helyet? A tudósok szerint azért, hogy a herék túlmelegedése elkerülhető legyen, a magas hőmérséklet ugyanis árt a hímivarsejtek termelődésének. Ez a magyarázata annak, hogy viszonylag hűvös helyen, a testen kívül helyezkednek el, ahol nem károsítja a spermiumokat a magas testhőmérséklet – így viszont fokozottan ki vannak téve más sérülések veszélyének.