Szódabikarbóna vagy ecet, melyik a hasznosabb? Íme a nyertes, videóval!

Ugye már neked sem újdonság, hogy számtalan háztartási praktikára alkalmas az ecet? És ugye te is már pontosan jól tudod, hogy talán még ennél is több helyzetre nyújt kiváló megoldást a szódabikarbóna?

A nyár egyik legnagyobb problémája a besárgult hónaljú pólók, ingek és ruhák témaköre. Minél inkább melegünk van, annál jobban izzadunk. Minél jobban verejtékezünk, annál nagyobb a valószínűsége, hogy bizony a ruhánk hónaljában egyre dominálóbb, sárga folt kezd éktelenkedni. Arról már nem is beszélve, hogy a fehér szín teljes joggal a nyár nagy slágere, hiszen nem csupán kiemeli a szépen lebarnult bőrt, de ezen felül hűsítő hatással is bír, mivel a világos színek jóval inkább távol tartják tőlünk a hőséget, mint a sötét anyagok.

Joggal voltunk tehát kíváncsiak arra, hogy vajon tényleg működnek-e a netes praktikák. Mindazok után, hogy már kipróbáltuk, mivel tudjuk lemosni a körömlakkot lemosó híján, mivel tudjuk a fehér, műanyag, kerti bútorokat újjá varázsolni, illetve milyen háztartási trükköknél vehetjük hasznát egy fehér fogkrémnek, kipróbáltuk, vajon az ecet, vagy a szódabikarbóna kerül ki győztesen a sárgás-barnás, hónalj tájékon éktelenkedő foltok elleni harcból. Bevalljuk, mi meglepődünk a tapasztaltakon.

Hogy lett-e valódi eredménye a tesztünknek, az kiderül cikkünk alján a videóból. Addig is azonban pontosítsunk néhány dolgot.

Miért sárgul egyáltalán a hónalj?

Először is jó tisztázni a kérdés: nem a dezodorodon múlik elsősorban, hogy mi történik az öltözékeddel. A ruhák hónalját egy természetes, urea nevű anyag módosítja, ami az izzadságban lévő karbamidból származik. Súlyosbító tényező, ha mindez elegyedik egy nem igazán megfelelő dezodorral. Az, hogy milyen stiftet vagy sprayt használsz, annyiban is módosítja a végeredményt, hogy nem mindegy, milyen arányban keveredik egymással verejték és az alumínium.

Mit javasol az internet?

A netes praktikák közül ezúttal kihagytuk a fehérítőt, hiszen az alapvető, magától értetődő, ráadásul még vegyszerekkel teli és drága is. Sokkal inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen természetes anyagok jöhetnek szóba. A legtöbb tipp az ecetet és a szódabikarbónát javasolta. Ezeket próbáltuk tehát ki mi is.

Mi történt a teszt során?

Elővettünk egy igazán elnyűtt, látványosan sárgás-barnás hónaljú pólót. Külön hangsúlyt fektettünk arra, hogy olyat válasszunk ki a teszteléshez, amelyik kimondottan érzékeny anyagból készült, hiszen ha az érzékeny és kényes anyag átmegy egy ilyen teszten, akkor egy átlagos pamut vagy textil szinte gyerekjáték lesz mindezek után.

Ellenőriztük, és megállapítottuk, hogy a póló mindkét hónalja lényegében egyformán színeződött el, tehát nem befolyásolja a végeredményt az, hogy esetleg felemás holmit vettünk alapul. Ezután jött a Nagy Próba.

Ecet

A póló baloldalát, kifordítva belemártottuk tömény ecetbe, alaposan átdörzsöltük, és semmi mást nem tettünk, mint másfél órán át hagytuk, hogy átjárja az ecet a kiválasztott ruhaneműt.

Szódabikarbóna

A póló jobboldalát, szintén kifordított állapotában belemártottuk szódabikarbóna és víz keverékébe. Olyan elegyet képeztünk, mely paszta jellegű, inkább dominál benne a szódabikarbóna a vízhez képest. Átdörzsöltük vele az anyagot, és hagytuk, hogy dolgozzon a keverék a pólón.

Másfél órával később...

Amikor néha-néha ránéztünk a pólóra a hatóidő alatt, szinte egyértelműnek tűnt, melyik anyag lesz a győztes. Másfél óra leteltével azonban hideg vízzel alaposan átöblítettük a felsőt, kicsavartuk törölközőbe tekerve, majd vállfára akasztva kiakasztottuk az augusztusi, meleg szellőbe. Amikor a póló megszáradt, mi is alig hittünk a szemünknek. Az előzetes elképzelésünket megcáfolta a végeredmény: videónkban jól látható, mennyivel eredményesebbnek és látványosabbnak bizonyult a tömény ecet, mint a szódabikarbóna. Te hitted volna, hogy így alakul a végeredmény?