tóth gabi
J.K. Rowling állítja, hogy egy nem túlságosan bonyolult, mégis különleges légzőgyakorlat is segített neki a koronavírus betegségből való gyógyulásban.
Az írónő a gyakorlatot egy orvos révén is elmagyarázta, egy közzétett videón. Az orvos és ő is biztosak abban, hogy ezek az egyszerű légzési technikák hozzájárulnak a fertőzésből való gyorsabb felépüléshez.
Rowling ezt üzente a Twitteren:
„Kérlek titeket, hallgassátok meg a Queens-i kórház orvosának a magyarázatát, aki elmeséli, hogyan lehet enyhíteni a légúti gondokon. Az elmúlt két hétben megvolt az összes tünetem, ami a koronavírusra jellemző (igaz, nem teszteltek), de megfogadtam ezeket a tanácsokat, és teljesen felépültem.”
Dr. Sarfaraz Munshi, aki a keleti londoni Romfordban, a Queen's Kórházban dolgozik, a klipben elmondja, hogy ezt a gyakorlatot intenzív kezelésben részesülő betegeknél is gyakran alkalmazzák.
Azt állítja, hogy ez a módszer az „egyetlen módja” annak, hogy az oxigén oda is bejusson a tüdőbe, ahova máskor általában nem, állítása szerint – ez segíthet a fertőzés leküzdésében.
Az 54 éves Rowling nem győzi dicsérni a módszert, amit először orvos férje, Dr. Neil Murray ajánlott neki.
„Két héten át küzdöttem a betegséggel, odahaza, házi karanténban. Rendszeresen végeztem ezeket a légzőgyakorlatokat és biztos vagyok abban, hogy jelentős mértékben hozzájárultak a gyógyulásomhoz.” – állítja.
De mi is ez az állítólag hatásos, de mégis egyszerű légzőgyakorlat? Az írónő szerint mindössze ennyi:
„Ötször vegyünk mély levegőt, tartsuk bent 5 másodpercig, majd a hatodiknál tegyük a szánk elé a kezünket, és köhögjünk egy nagyot. Ezt a sorozatot csináljuk meg kétszer, majd feküdjünk a hasunkra, rakjunk magunk elé egy párnát, és 10 percen keresztül lassú, mély lélegzetvétellel folytassuk.”
A Rowling által használt módszert videón is bemutató londoni orvos szerint hasznos lenne, ha ez a légzőgyakorlat minél szélesebb körben elterjedne, ugyanis ez a tüdő edzésének egy hasznos módszere. A lényege, hogy a tüdő hátsó részeibe is áramlik így levegő.
„Csak kevesen tudják, hogy a tüdőnk nagy része nem elől, hanem a hátunk közelében helyezkedik el. Ezzel a módszerrel megdolgoztatjuk ezt a nagyobb részt is.”
Az orvos szerint, ha a hátunkon fekszünk, akkor a tüdő nagyobb részébe nem áramlik levegő, ami egy fertőzés esetén kifejezetten csökkenti a gyógyulás esélyeit. Ez akár az úgynevezett atelektáziához, másodlagos tüdőgyulladáshoz is vezethet.„
Az atelektázia a teljes tüdő teljes vagy részleges összeomlása, ami akkor fordul elő, amikor a tüdőben az apró légzsákok – az úgynevezett alveolák – leeresztenek, elzáródnak vagy megtelnek folyadékkal.
Vagyis, ha valaki megbetegedve folyamatosan a hátán fekszik, tulajdonképpen csökkenti a saját gyógyulási esélyeit. Ez az oka annak, hogy az intenzív osztályokon amikor csak mód van rá, a hasukra fordítják a tüdőgyulladással vagy annak veszélyével küzdő betegeket.