MANI

Így vág­nak át min­ket a web­áru­há­zak: itt van­nak a trükk­jeik

Kö­ze­le­dik a fe­kete pén­tek, ami­kor a web­áru­há­zak ha­tal­mas ked­vez­mé­nyek­kel csá­bí­ta­nak. Több trük­köt is be­vet­nek, hogy min­den­kép­pen náluk költ­sük el a pén­zün­ket. Le­gin­kább az ár­össze­ha­son­lító-ol­da­lak­kal ma­ni­pu­lál­nak.
  • Szerző: MZ/x

A utána járt, mire kell odafigyelni!

A legtöbben vásárlás előtt összehasonlítjuk az árakat, megnézzük, melyik boltban olcsóbb egy-egy árucikk. Az interneten ez még egyszerű is, hiszen árösszehasonlító-oldalak állnak a szolgálatunkra. Azonban legyünk szemfülesek: az átverések már ezeken a honlapokon elkezdődnek!

Hogyan működnek ezek az árösszehasonlító oldalak?

Az árösszehasonlító-oldalak működése nagyon hasonlít a webáruházakéra, csak saját termékek helyett más üzletek kínálatát listázzák. Az ilyen összehasonlító oldalak arra törekednek, hogy minél több netes áruházzal együttműködjenek a nagyobb kínálat érdekében.

Ezzel azt érik el, hogy az egyes webshopok egymásra licitálnak azzal, hogy a lehető legolcsóbban kínálják ugyanazt a terméket. Elméletileg. Mostanra azonban rájöttek arra, hogy miként lehet kijátszani a rendszert, és hogyan lehet megnyerni az árverseny még akkor is, ha igazából a többieknél drágábban adják az adott terméket.

Ilyen trükkökkel találkozhatunk

  • Nem létező termékeket hirdetnek meg fiktív áron, a versenytársakénál több ezer forinttal is olcsóbban, és ezzel az árukeresők első helyére ugranak. A fogyasztók pedig ez alapján az „igen kedvező ár” alapján felkeresik az oldalt, és megrendelik, amit kinéztek. Ezt követően a csaló webshopok valamilyen indokra hivatkozva – elfogyott, vége az akciónak, nincs raktáron, készlethiány van stb. – visszamondják vagy nem teljesítik a megrendelést. Helyette vagy egy gyengébb minőségű terméket ajánlanak fel, vagy egy hasonlót, természetesen sokkal drágábban.
  • A másik trükk az ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) mögé bújás. Szépen beleírják például, hogy ha kapunk egy visszaigazolást arról, hogy rendeltünk valamit egy adott áron, az még nem minősül ajánlattételnek.
  • Olyan is előfordul, hogy rendszerhibára hivatkoznak. Az egyik nagy elektronikai cikkeket forgalmazó üzletlánc hatezer forintért hirdetett több százezres laptopokat és tévéket, majd közölték, hogy rendszerhiba miatt lettek extrém alacsonyak az árak. A hiba közel nyolcszáz megrendelőt érintett (akik közül sokan előre elutalták a vételárat), és miután törölték a megrendeléseket azzal védekeztek, hogy az oldalukon szereplő információk egyébként is csak tájékoztató jellegűek.

Éppen ezért érdemes fenntartásokkal kezelni a nagyon olcsó ajánlatokat! Ha valami hihetetlenül olcsó, az általában valóban csak egy trükk.

Így védekezhetünk ellenük

  • Ha egy bolt a többihez képest 30-40 százalékkal olcsóbban hirdet egy terméket, akkor mindenképpen gondolkodjunk el, hogy nem átverésről van-e szó. Ha nincs utánvételi lehetőség és csak bankkártyával lehet fizetni, akkor semmiképpen se rendeljünk!
  • Ha úgy érezzük, átvertek az árakat illetően, a lehető legtöbb kézzel fogható bizonyítékkal együttkeressük fel a Békéltető Testületet a panaszunkkal.
  • Azt is érdemes tudni, hogy hiába írják bele az ÁSZF-be azt, hogy a visszaigazoló email nem ajánlattétel, a jog szerint az. Ugyanis az ajánlattételt annak tényleges tartalma és nem a megnevezése határozza meg.
  • Vásárlás előtt érdemes kihasználni az ár-összehasonlító oldalak másik nagy előnyét: a vásárlói véleményeket és értékeléseket. Olvassuk őket végig, és ne kövessük el azt a hibát, amit esetleg egy másik vásárló már elkövetett.
  • Megrendelés előtt nézünk utána a cégnek, ami a legalacsonyabb árával elnyerte a bizalmunkat. Például a jogsertowebaruhazak.kormany.hu-n az összes etikátlan webshop és azok bűne is bárki számára elérhető.
  • Tanácsos, hogy a megrendelés elküldése előtt a honlapon közzétett vásárlási feltételeket mindig mentsük le és nyomtassuk ki. Így a későbbiekben is bizonyíthatjuk, hogy a vásárlás időpontjában milyen tartalommal volt a tájékoztatás a honlapon hozzáférhető.