Figyelj, így véd a betegségektől a zenehallgatás!

A műfaj mindegy, lényeg, hogy élvezd!

Csökkenti a vérnyomást. Egy 2008-as amerikai vizsgálatban 10 egészséges ember vérnyomását mérték meg, a választásuk szerinti zene hallgatása közben. A vérereik az általuk vidámnak tekintett muzsika hallgatása után 26 százalékkal voltak tágabbak a zenehallgatás előtti állapotnál, míg egy vicces videó 19 százalékkal, a relaxálásra tervezett hangfelvételek pedig 11 százalékkal tágította az ereiket. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők vérnyomása a zene hatására lényegesen alacsonyabb lett, ami sokat jelenthet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából. Nagy a valószínűsége, hogy a zene közvetlenül hat az idegrendszernek a szervezet önkéntelen változásaira, például a vérnyomásra, az emésztésre és az izzadásra befolyást gyakorló részére. Egyes kutatások szerint a klasszikus zene, különösen Verdi szerzeményei kivételesen jó hatásúak.

Csillapítja a fájdalmat. Nem rossz szokás, ha a sebész zenét hallgat műtét közben. Már csak azért sem, mert több vizsgálat szerint is kisebb műtét utáni fájdalomról számolnak be azok a betegek, akiknek az operációja közben zene szólt a műtőben. A zene akkor is csökkenti a stresszhormonok termelődését, ha a páciens alszik. Ugyanennek a folyamatnak egy másik „mellékhatása”, hogy javul az immunrendszer működése, így kevésbé kell tartani a műtét utáni fertőzésektől.

Javítja a memóriát. Egy új kutatás szerint azok az időskori memóriavesztéssel küzdő betegek, akik meghallgattak egy színpadi produkciót, majd ugyanennek az énekesnek és másoknak a számait CD-ról hallgatták vissza, a zeneterápia után jobban kommunikáltak és emlékeztek a velük történt eseményekre. Úgy látszik, a zene képes előhívni az emlékeket a tudat mélyéből. Más vizsgálatok szerint a demenciával küzdő betegeknek kevesebb antidepresszánsra és anti-pszchotikumra volt szükségük a zeneterápia után. Ikerpárok vizsgálata pedig azt is bizonyította, hogy azt, aki játszik valamilyen hangszeren, kevésbé fenyegeti az időskori memóriavesztés.

Segít a szívnek. Az orvosok szerint a zenehallgatás képes lelassítani a szívverést, ez pedig azt jelenti, hogy a szív és az érrendszer képes alkalmazkodni a mindennapos stresszhez – ha ugyanis mindig 90 a pulzusszámunk, nehezebb az alkalmazkodás, mint ha időnként 60, 65 vagy 70. A vizsgálat szerint a zene műfaja mindegy, a legjobb azt hallgatni, amit szeretünk, de egy ideje már nem hallottuk, hogy egy kicsit megborzongjunk tőle.

Könnyebben elalszol. Bizonyított tény, hogy a zene, különösen a nyugodt dallamok segítenek az elalvásban. A klasszikus muzsika a rövid és hosszú távú alvászavarok kezelésében is hatékony.

Gyógyítja a stroke-on átesetteket. Kanadai és finn vizsgálatok szerint a zene könnyebbé teszi a mozgást azoknak, akik Parkinson-kórban szenvednek, és a stroke-on átesettek rehabilitációját is gyorsítja, javítva a memóriájukat és a figyelmüket. Az agy zenehallgatás közbeni vizsgálata azt mutatta ki, hogy a hanghullámok és a rezgés képesek megváltoztatni az agyi struktúrákat.

Az éneklés javít az asztmások állapotán. Az éneklés és a fúvós hangszereken való játék jelentős javulást képes elérni a tüdőbetegségekben, például asztmában és a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD-ben) szenvedőknél. Erősíti a felső légutak izmait és helyes, mély, hasi légzésre tanítja a pácienseket. A fúvőós hangszereken való játék az alvási apnoé kialakulását is gátolja – ez az a helyzet, amikor alvás közben a nyak lágy szövetei összeomlanak, átmenetileg elzárják a légutakat, horkolást és ideiglenes oxigénhiányt okozva.