MEDICINA

Ezt a zöld­sé­get gyű­lö­lik a leg­töb­ben: Őrü­let, mi de­rült ki róla

Egy 80 gram­mos adag­já­ban több C-vi­ta­min van, mint egy na­rancs­ban, és több rost, mint egy sze­let barna ke­nyér­ben. A rák ellen is képes meg­vé­deni, még­sem fo­gyasz­tunk ele­get be­lőle.

A kelbimbónál kevés megosztóbb étel van: van, aki nagyon szereti, de a legtöbben ki nem állhatják. Pedig érdemes volna többet fogyasztani belőle, mert nagyon jót tesz a szervezetnek. Akármennyire nem menő étel, a tested meghálálja, ha megpróbálod megszeretni. Sőt: ha valamelyik étel megérdemli a „szuperétel” elnevezést, az kétségkívül a kelbimbó.

Egy 80 grammos adagjában, ami nagyjából 5 kis gombócot jelent, több C-vitamin van, mint egy narancsban. Egész napra ellát K-vitaminnal, és egy szelet barna kenyérnél is több rostot tartalmaz. A legjobb hatását pedig a glükozinolát nevű vegyületnek köszönheti, amely a káposztafélék legfontosabb hatóanyaga – ez adja a kelbimbó kissé kesernyés ízét. Ez a zöldség a glükozinolát-származékok különösen gazdag forrása. A vegyületeket a kutatók számos jó tulajdonságuk miatt vizsgálták, és többek között az anyagcserére gyakorolt jó hatásokat, valamint rákmegelőző hatást tulajdonítanak neki.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

A glükozinolátokat a szervezet izotiocianát-vegyületekké alakítja a szervezet, ezeknek pedig számos egészséges hatást tulajdonítanak, többek között a cukor-anyagcserét is javítják, férfiak esetében pedig csökkentheti az agresszív prosztatarák kialakulásának veszélyét. A tüdőrák, és más daganatos betegségek ellen is nyújthatnak némi védelmet, a kutatók szerint elsősorban méregtelenítő hatásuknak köszönhetően. A kelbimbó a máj méregtelenítő funkcióját támogatja.

Egy idei kutatás szerint az izotiocianátok egyik formája, az indol-3-karbinol a belek gyulladásos és daganatos betegségei ellen is képes védelmet nyújtani, és az erek elzáródása ellen is véd. Kutatók több mint 900 nő nyaki ütőerét vizsgálták, valamint azt is felmérték, milyen gyakran esznek az illetők zöldséget és gyümölcsöt. Három év múlva újra megvizsgálták őket, és arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztóknak volt a legkevesebb plakk az ereiben – különösen a keresztesvirágúak fogyasztása volt ebből a szempontból döntő. A kevesebb plakk pedig azt is jelenti, hogy az illetőt kevésbé fenyegeti a szívbetegségek kockázata. A kutatók szerint viszont nem érdemes szétfőzni a zöldségeket, mivel a hosszú ideig tartó főzés károsítja a fontos vegyületeket.