Sok tízmilliós nyereség Márki-Zay tanácsadója, az RTL Klubos VV Zsolti cégében

Nagyot fordult a világ VV Zsoltival alig több mint fél év leforgása alatt. 2021. október 17-én Márki-Zay Péter előválasztási győzelmi beszédében még külön tapsot kért VV Zsoltinak – például a Partizán mellett – a kampányában játszott szerepéért. 

Később a VV Zsolti néven ismertté vált influenszer még azt is bevallotta, hogy a baloldal tanácsadója is volt a kampányidőszakban, amellett, hogy gyakorlatilag PR-műsorokban népszerűsítette az ellenzéket vezető politikusokat. Ehhez képest ma már az egykori villalakó egyre többet kritizálja a választási vesztes Márki-Zay-t.

2021 azonban ezzel együtt elég sikeres üzleti év lett VV Zsoltiék számára. A ZSHOWtime videócsatorna arca ugyan tavaly februárban feladta kültagságát a produkció mögött álló gazdasági társaságban, ugyanakkor helyére párja, Zsenyei Patrik lépett, beltag pedig egy utóbbival azonos című és vezetéknevű személy lett. 

Mondhatni tehát, hogy egy családi vállalkozás körvonalait láthatjuk, amely működése első teljes évében rögtön közel 90 millió forintos nettó árbevételt, és 33 millió forintos adózott nyereséget könyvelhetett el. Ebben pedig a 2022 első negyedévét lefedő kampányhónap bevételei még nincsenek is benne.

Jól látható tehát, hogy a baloldal negyedik kétharmados eredménye ellenére is voltak, akiknek kifejezetten jövedelmező volt a 2021-es kampányesztendő.

Bár a kormány egyértelművé tette, hogy a bevezetni kívánt extraprofitadó, amit a bankokra, multikra és a nagy energiacégekre kíván kivetni, a fogyasztókra nem áthárítható, a baloldal számos prominens tagja kelt ki az intézkedés ellen. Varju László, a DK alelnöke a Heti TV csütörtök reggeli műsorában úgy fogalmazott: „Nem kellene semmit elvonni a nagy energiacégektől és a bankoktól, mi nem értünk egyet ezzel.” „Nem adót fognak fizetni, hanem elvonásokat csinálnak, de én azt gondolom, hogy inkább lehetne olcsóbb a benzin, és egyébként nem kellene elvonni semmit ezektől a vállalatoktól, mi nem értünk egyet.”

A gyurcsányista képviselő tehát továbbra is azt terjeszti, hogy az elvonásokat a cégek valamilyen módon a fogyasztókra fogják terhelni. Erre a baloldali narratívára azonban már számos cáfolat érkezett, köztük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől, aki a napokban az InfoRádióban elmondta: a kormány figyeli a szolgáltatások árát, és ha azt tapasztalja, hogy valahol megpróbálják a fogyasztókra ráterhelni a cégek az extraprofitadót, akkor növelni fogják azokban az esetekben az adó mértékét, így büntetve a trükközőket.

Hiába a határozott kormányzati állásfoglalás és az intézkedések népszerűsége, Varju László a baloldali mantrát szajkózza, megszólalásával csupán csatlakozott Bokros Lajoshoz és Horn Gáborhoz. Bokros Lajos, az MSZP megszorító csomagjáról elhíresült egykori pénzügyminisztere például a benzinárstop kapcsán fejtette ki: szerinte aki autóval rendelkezik, az a középosztályhoz tartozik, így „ezeknek teljesen fölösleges támogatást adni”. Bokros egyébként minden ársapka-intézkedést elutasít, mert azokat romboló hatásúnak és fenntarthatatlannak tartja.

Horn Gábor, a Gyurcsány-kormány volt államtitkára is a piac mellett tett hitet, ömagát mint „piaci fundamentalistát” definiálta, majd azt fejtegette, hogy a benzinárstop törvénytelen és el fog tűnni, hiszen nem lehet európai polgárok között különbséget tenni. Horn a kormányzati kiállást az olajembargó ellen „borzasztó szemétnek és morálisan vállalhatatlannak” nevezte. Dávid Ferenc, a DK újdonsült képviselője a Szeged TV műsorában kijelentette: „Nem szabadna benzin- és élelmiszerárstopot bevezetni, hanem inkább a lakosságnak kellene spórolnia.” A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje is megosztotta véleményét a kérdésben, Márki-Zay Péter Facebook-videójában arról beszélt, bár a benzinárak mindenütt magasabbak Európában, de gazdaságilag a többi ország „nagyon jól elvan”.

„Teljes az egyetértés abban, hogy a gazdasági szankciók a leghatékonyabb eszközök az orosz agresszió leállítására” – írta Facebook-oldalán Gyöngyösi Márton jobbikos európai parlamenti képviselő, amikor az Európai Bizottság bejelentette az újabb szankciós csomagját, amely az orosz kőolajimport betiltását javasolta. Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt mondta, nem támogatják, hogy Magyarország „véres” olajat vásároljon.

A családokat segítő intézkedésekkel szembeni baloldali hozzáállás nem új keletű, ahogy érvelésük sem annak fenntarthatóságáról. A kampányban a rezsicsökkentés egyik leghangosabb kritikusa Gyurcsány „kapitánya”, Márki-Zay Péter volt, aki „hatalmas átverésnek” nevezte azt, ám maga Gyurcsány Ferenc 2014-ben az Origónak nyilatkozva még erősebben fogalmazott, közölte: „Az egy hülyeség.” Párttársa, Niedermüller Péter – Erzsébetváros jelenlegi polgármestere pedig azt mondta, „a rezsicsökkentés elképesztően ostoba és igazságtalan intézkedés”, emellett többször is utalt arra, hogy a baloldal kormányra kerülve eltörölné a rezsicsökkentést.

Amikor a baloldalon valaki „fenntarthatatlan” rezsicsökkentésről beszél, akkor is vezetője, Gyurcsány Ferenc szavait idézi. Nem sokkal azután, hogy Gyurcsány hülyeségnek titulálta az intézkedést, egy szegedi lakossági fórumon azt jósolta: „Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon.” A mindig a multik oldalára álló baloldal tehát már nyolc éve emleget fenntarthatatlanságot a rezsicsökkentés kapcsán…

Márki-Zay a beárazott bukásról

„Gyurcsány Ferenc már az elején beárazta a bukást. Nem számított arra, hogy nyerhet az ellenzék. Ennek megfelelően politizált” – jelentette ki Márki-Zay Péter a Válasz Online portálnak adott interjúban. A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje azt is elárulta, hogy a DK elnöke négyszemközt meg is mondta neki, „nem teszik meg azt a szívességet, hogy leszedjék”. Márki-Zay a „Jobbik egyik vezetőjére” hivatkozva arról is beszélt, a pártban az előválasztási kampány során végig abból kiindulva politizáltak, hogy a Fidesz úgysem verhető meg.

A hódmezővásárhelyi polgármester utalt arra, hogy Jakab Péter valóban megsértődött, amikor később a DK-val való összeborulásukat kritizálta – ezt utólag stratégiai hibának tartja. „Jakab Péternek ugyanakkor később is hiába könyörögtünk, hogy kampányoljunk együtt, nem volt rá hajlandó” – tette hozzá Márki-Zay. Az adományokról az ellenzéken belüli vita kapcsán azt mondta, a nagyobb adományozókkal beszélt, és nem kérték vissza a maradék pénzt.