kulcsár edina
Legkésõbb június 5-ig lehet bejelenteni az elszenvedett veszteségeket a Quaestor-kötvényesek kárrendezésére létrehozott követeléskezelõ alapnál. Példátlan gyorsasággal született törvény a brókercég károsultjainak megmentésére. Hozzávetõleg 210 milliárd forintnyi befektetés tûnt el. A Quaestor ügyfelei között voltak állami vállalatok, önkormányzatok, kis-, és középvállalatok és rengeteg magánszemély.
A befektetők megmentése érdekében hozott törvény hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által kibocsátott - vagy ilyenként megjelölt -, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult. Feltétel még az is, hogy az ügyfél az ellenértéket megfizette, függetlenül attól, hogy a jogügylet érvényesen létrejött-e, illetve hogy teljesedésbe ment-e - szól a nehézkes, jogi szöveg.
Befektetési csalások a rendszerváltás óta borzolják a pénzpiac kisebb és nagyobb szereplőinek idegeit. Volt már a repertoáron tiltott betétgyűjtés, jó néhány kötvény-csőd, egyszer már felhasznált kárpótlási jegyekkel való visszaélés (a hátsó ajtón szatyorban kilopott jegyekkel újra beálltak a pénztárba), és számos brókerbotrány is.
A régi igazság azonban nem változik, a pénzpiacot a félelem és a mohóság mozgatja.
A csalók leginkább csábító hozamokra alapoztak, amik ugyan magasbbak voltak az átlagnál, de éveken át azt mutatták, hogy nincs velük semmi baj. A Quaestor ügy nem csak a kárösszeg nagyságával lóg ki ebből a sorból, hanem azzal is, hogy a politikai szereplők – jobb és
baloldalon egyaránt - szokatlan vehemenciával igyekeznek megmenteni a lépre csalt befektetőket. Ez persze érthető, hiszen nincs olyan pártpolitikus, aki azzal szeretné ismertté tenni a nevét, hogy a károsultak pénze nyugodtan elvehető..
A kárrendezés módját kritizáló hozzászólók többek közt nehezményezik, hogy a tőkepiac ellenőrzését felügyelő Magyar Nemzeti Bank nem vesz részt a károk enyhítésében. A tisztességes pénzügyi szolgáltatók az ellen tiltakoznak, hogy a Befektetés-védelmi Alapba (BEVA) a csalók miatt kell jelentős többletbefizetést teljesíteniük hosszú éveken át.
Akik pedig arra következtetnek, hogy a bankok és brókercégek többletbefizetéseit végül megint csak a pénzükkel felelősen bánó, kalandor ügyleteket kerülő ügyfelekre terítik majd szét: ők azt kifogásolják, hogy az évekig magas hozamokat zsebre vágó Quaestor-kötvényeseket az ő pénzükön mentik meg. Az lenne hát a tanulság, hog mindent bele, ha baj lesz, állam bácsi megment? De hát van más megoldás?